Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Vayerné Zibolen Ágnes: Adalékok Kisfaludy Károly művészi pályának alakulásához

HAJÓTÖRÖTTEK. KISFALUDY KAROLY MÁSOLATA. OF, VÁSZON, 62x80 CM. A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA TULAJDONA. LTSZ: 8430. vissza. Kínlódva, ügyeskedve tartott ki a császárvárosban, ahol könnyebb volt számára közömbös idegenek között kis pénzért dolgozni. Közben színházakat, képtárakat látogatott, eleven gondolkodású írók, festők és zenészek környezetében élte mindennapjait. Tapasztalatai s élményei a sokoldalú és tehetséges embert észrevétlenül választották el attól a körtől, amelyből otthonról elindult. Polgárosult, mert életformája kényszerítette rá, művelődött, mert körülményei és adottságai képessé tették rá. Műfaját azonban egyedül kereste, mert a véle egy irányba haladókkal: Markó Károllyal, Ferenczy Istvánnal, Bajzával és Vörösmartyval ekkor még nem találkozott. Hazatérte előtt, 1815-ben bejárta Svájcot, Franciaországot és Olaszországot. Élményeiről később nemigen beszélt. Vándorútján festéssel keresett kevés pénzéből arra is költött, hogy néhány képet vásároljon ; ezeket a festményeket azután alkalmi fuvarokkal Bécsbe küldte.

35 Életrajzírói szerint e képeit — pénzszűkében — visszatértekor eladta. Ezzel az állítással azonban, észokok alapján, vitába kell szállnunk. Későbbi gyűjteményének néhány régi, szép darabját, olasz és németalföldi mesterek képeit, feltehetően ezen az úton vásárolta, és nem valószínű, hogy Kisfaludy, aki 35 7. sz. jegyzetben id. h.