Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Vayerné Zibolen Ágnes: Adalékok Kisfaludy Károly művészi pályának alakulásához

HAJÓTÖRÖTTEK. J. PH. I,

OUTHER BOURG OLAJFESTMÉNYE. maga legfeljebb valamivel jobb festő, de minden bizonnyal jobb üzletember lehetett, mint Kisfaludy. Élni, szegény ember módjára — nemesi mivoltának gátlásaival, sokkal nehezebb volt, mint anélkül lett volna. Ugyanakkor nyilván természetesnek tartotta azt az előnyt, amit családi neve jelentett számára. Ferenczy István, a szobrász, aki Széchenyit szinte ebben az időben kalauzolta Rómában, felháborodott azon, hogy a gróf nem kínálta meg hellyel saját kocsijában.

33 Kisfaludy, a festő, viszont szegénysége ellenére is magától értetődően bejáratos volt a testőröknek szép barokk palotájába •— ami amúgy is közel feküdt lakásához •—, és ottjártában könnyen tudomást szerezhetett arról, hogy a palota emeletén Esterházy herceg grafikai gyűjteményét őrzik, s talán bele is tekintett az itt őrzött mappákba.

34 Későbbi képgyújtő kedvtelésének gyökereit is nyilván itt kell keresnünk. A főúri képtárak megnyitásának időszakát élte át Bécsben, ahol 1815 áprilisától az Esterházyak máriahilfi palotájában a család híres képgyűjteményét is hozzáférhetővé tették a látogatók számára, a császári galéria mintájára, amelyet a Belvedere-ben már néhány éve megnyitottak a polgári közönség előtt. A hónapok és évek múltával azt már bizonnyal belátta, hogy a másodiknak választott, festői életpályája nem ível a magasba, de egyelőre még nem fordult 33 MELLER SIMON: Ferenczy István, Budapest, 1906. 34 MELLER SIMON: Az Esterházy-képtár története, Bp., 1915.