Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 7 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1968)

Vayerné Zibolen Ágnes: Adalékok Kisfaludy Károly művészi pályának alakulásához

témának kissé sablonos romantikája. Ugyanez ragadta némi túlértékelésre később a kutatókat is, akik művészetét elsősorban a romantikus témák — viharos tenger, hajótörés, pusztító szélvész, tüzek — felől közelítették meg. Kisfaludy Károly bécsi baráti körét, művésztársaságát, festői tanulmányait, az akadémiai oktatásba való bekapcsolódását a tárgyaltaknál részletesebben megközelíteni a rendelkezésünkre álló adatokból nem áll módunkban. Életének erről a négy esztendejéről ő maga utólag sem igen beszélt. Leveleiben — mint idéztük — panaszok és dicsekvések fennkölt pátoszával szólal meg, de sikerekről vagy kudarcokról, életmódjának közelebbi részleteiről semmit sem ír. 1812—181G között, végleges hazatérése előtt, közel egy esztendeig európai vándorúton járt. Két, vagy két és fél esztendő az, amit Bécsben eltöltött — lényegében saját erejéből tartva fenn magát. Sokszor nyomoroghatott, mégis túlzásnak kell tartanunk sorsának azt a tragikus beállítását, amellyel Mátray Ernőnek 1866-ban megjelent írásában találkoztunk.

32 E bizonytalan közlés szerint egy Johann Werner nevű festő, Kisfaludy bécsi barátja hozta a padlásszobájába a vevőket, és ő korrigálta volna munkáit is. Ez a forrás szomorú szegénységről számolt be, kényszerű kenyérkeresetért folytatott erőltetett festői munkáról. Kisfaludy elkeseredett és kiábrándult hangulatában Goethe Wilhelm Meisterének sorait idézte volna önmagára vonatkozva: „Wer nie sein Brot mit Tränen ass ..." Hogy mennyi az igazság Mátray írásában, azt nehéz ma már megállapítani, Johann Werner neve után a művészlexikonokban hiába kutatunk — ő 32 MÁTRAY ERNŐ: Kisfaludy Káioly mint festesz. Fővárosi Lapok, 1866. III. évf. 28. sz. 110. 1. MARIUS MINTURNAEBAN KISFALUDY KÁROLY MÁSOLATA. TUS, TOLL, PAPÍR, 29x23,5 cm. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TULAJDONA.