Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)

V. NYILASSY VILMA: Karlsbadi nyarak

A HIRSCHENSPRUNQ Ismeretlenek azonban és nem is érdektelenek — sőt testi-lelki állapotára igen jellemzők — Aranynak a karlsbadi könyvecskében tett szövegaláhúzásai és apró megjegyzései. Különös figyelmet érdemel a Karlsbad térképén 1874-ben megrajzolt kirándulása. Hlawacek könyve — ahogy azt a már fentebb idézett címe is sejteti — három fő részre tagozódik. Az első a „geschichtlicher Theil" (1—88. 1.), amely a fürdőhely és a gyógyászat történetét foglalja össze: a város keletkezéséről, építkezéséről éppúgy számot adva, mint templomairól és gyógyintézményeiről ; alapítótagokról, szórakozási lehetőségekről és híres fürdő vendégekről ; a források, gyógykutak számáról, a különböző neves orvosok gyógymódjáról, sőt a város és gyógyászat irodalmáról is. Ebben a részben sehol egyetlen aláhúzás vagy megjegyzés! Semmi sem mutatja, hogy valami különösebben megragadta, lekötötte Arany érdeklődését. Abban az elhatározásában azonban bizonyára csak megerősödött e fejezet olvasása közben, hogy nem óhajt sohasem a Berühmte Curgäste névsorában szerepelni, legyenek bár társai Herder és Kotzebue, Goethe és Schiller, Beethoven és Fichte, Korner és Chateaubriand is Prinz Eugen és II. József, Metternich és Schwarzenberg herceg mellett ! (Nota bene: inkognitóját 1873-ig sikerült is megőriznie). Annál inkább izgatta a második rész, a „medicinischer Theil". Ebben a húsz fejezetre tagolt tájékoztatóban (89—268. 1. — a könyvnek terjedelemre is legsúlyosabb része) szó esik Karlsbad klímájáról, növényvilágáról és geológiájáról; aforrásvizek fizikai-kémiai tulajdonságairól; a különböző források gyógyítóid