Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)

V. NYILASSY VILMA: Karlsbadi nyarak

KARLSBAD A XIX. SZAZADBAN szöveg alatt ott olvassa a vers német fordítását (ld. ugyancsak a fakszimilén) is. Nem lenne költő, ha fordítói versenyre nem kélt volna kedve; a latin szöveg fölé, apró betűs ceruzaírással írja a maga sorait: Forrás, kit Helicon kara méltán zöngve magasztal, Honnan hő folyamid, híg kén- és (oh osuda!) élő Mész-ereid? Vajon, a mely Sicíliában az Aetnát Élteti, a tűz, vagy Plútó s a Styxi közelség Az melegíti vized ? Bajáénak martja irigyel S mely Antenor-lakta Timávra tekinget, a kútfő, S mely kék Rajna körűi támad, nemesítve halálod Által, régi királyok legszentebbike, Károly. Nézd, mint hányja kevély buborékját a levegőbe! Mint tarkázza kövét márvánnyá, a melyen elfoly; Iris alig ragyog oly sok színbe'. Fakadj is örökké Szent forrás bőven s légy üdvös az emberi nemnek; Tőled az agg erejét, a félénk lyányka virágzó Szépségét, s valamennyi beteg hadd nyerje meg újra Felgyógyulását s térjen vidulva hónába Mind, ki törött testét kristály vizeidbe mérité.

2 A Mottó és a versfordítás szövege (Károly császár forrásaihoz címen) ismert az Arany-művek összegyűjtött köteteiben. 1 A fordítás kéziratában — ahogy az a fakszimilén is látható — van néhány törlés, javítás, változtatás. Ezeket itt nem ismertetem; inkább a szövegkritikai kiadás feladatába tartozik.