Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 6. 1965-66 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiadó, Budapest, 1967)
BALKÁNYI ENIKŐ: Rajzok a múltból
Légy addig is a' legnyugodtabb édes feleségem, 's isten adja, hogy nagy előmenetelt lássak már akkorra is egészségi javulásodban. Mamának kezeit csókolom, Etelt, 'stb. : Üdvözlöm, téged ezerszer csókolva maradok szerető férjed Csép M-kén 1844. V Sándor Vachott Sándor — Csapó Máriának. — 1848. nov. 23. Jelzete: V. lev.-V.l 159/14. Szerelmem, Mariskám! ígéretemet beváltom. Irok megérkezésem első perczeiben. Tegnap Hatvanba érkeztem, elég jókor, ott levetkezetlenül pihentem, 's ma 10 órakor Gyöngyösön vagyok. Pfuj ! Beh nagy sár fészek. A'mint az udvarra behajtattam, futottak elém a' várakozók — 's a' mint látták hogy Mariska sincs — megijedtek egy kissé', azonban csakhamar lecsillapultak. Kukoriczát adott el mama, mit okosan tett's talán a' házat is megveszi egy halászi zsidó. Én neked bútort ha e' héten nem, a' jövő hét első napjaiban bizonyosan küldök 's lehet magunkat is egyszerre küldjük a' bútorral. Csináltass magadnak szükséges ruhákat. Topánt végy ... S:t:B: Leveleidet ki osztandom. Egy szóval nem henyélve, de munkálva töltendjük az időt 's ügyekezni fogunk a' lehetőségig hamar Mariskához közel jutni. Csak légy nyugodt. Hiszen már nem vagy épen leányka, ha annak néznek is . . . Isten minden angyala őrizzen, védjen ! Ezerszer csókollak! Szerető férjed: Nov. 23 kán 848. Vachott Sándor Vachott Sándor — Csapó Máriának. K.n. (1848.) Jelzete: V. lev. —V.l 159/12. Édes szerelmem, Septem. 3káról irott kedves soraidat azóta számtalanszor végig és végig olvastam — de sokat nem tudok magamnak világosan kimagyarázni belőlük. Nem értem azon meghívásod alapokát, hogy Pestre menjek. Gyanítom, miként erre H. bátsi adott biztató szót. Én az ő befolyása felől tartok valamit, de vájjon elég erősnek tarthatom-e magamra nézve az olly befolyást valódilag, melly nektek utilevelet nem birt kieszközleni ? O ezt megtehette volna, tán könnyebben, mint Károly. Noha azt sem tudom felfogni — miért ne kapott legyen Károly uti levelet ? Azt sem — miért ne ti ? Hiszen Pest nincs tudtomra elzárva. Vagy nem jobb lett volna-e Gyöngyösre kérnetek útlevelet 's onnan jöhettetek volna oda hol találkozni véltünk. Ó bár csak néhány napra lett volna is találkozásunk, hadd beszélhettük volna ki magunkat egészen! 'S ha épen ott lehetett volna, hol én 's ti reméltük! Milly szép hely az. Van egy nagy kastélya szép kerttel, minő a' Saint Rochei. De türelem jó angyalom, csak türelem és mindaddig türelem míg el jő az alkalmas idő. Hidd el korább meg fog ez tán történni mint jelennen gondoljuk. Én a' helytől hol találkozni véltünk, néhány órányi távolságra vagyok 9 ik óta. Egy igen kellemes értelmes és hü barátomnál. Vannak jó könyvei. A' méheket estenként öljük- Ez emlékeztet, mint minden, rátok. Itt senki más a' faluban kaputos nem lakik 's nekem kedves most e' magány. Közelebb vagyok jóval hozzátok, akár Pesten legyetek, akár falun. Ha levelet irsz, küld Váczra. Czimezd: Csabai Sándornak. Váczon Czékus Istvánnál. — Ezen uri ember el fogja küldeni azt az illető helyre. Ha Váczra tudnátok jőni ez uri ember szerezne módot, hogy velem találkozzál. De jobb ha erről eleve értesítenél. A' posta itt nem gyors. Akár hány levelet küldj — Én azt minden . . . csak pénteken kaphatom. Különben ha előbbi találkozásul kiszemelt belyünkre jöhetnétek az szinte jól történnék, Ott a' tiszttartóban nem csalatkozunk. Becsületes ember. — Csak Károly, kit nem foghatom meg, mi akadályoz, jött volna el, vagy jönne mi hamar oda!
