Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)
BARÓTI DEZSŐ: A rab és a madár. Batsányi János forradalmi verseiről
János, 18 majd utána Szerb Antal 19 az antikos formák használatában a romantikus ízlés dajkáját látja. Mi a magunk részéről, ha a kérdés közelebbi vizsgálatára vállalkozhatnánk, Horváth Jánosnak inkább egy másik, szűkszavú utalásán gondolkozhatnánk el, 20 ez a „deákosok" költészetében a barokknak egy újabb változatát fedezi fel. Természetesen csak valamilyen formalista elemekkel erősen átitatott, távolról talán az osztrák-bajor jezsuita rokokó egyes megnyilvánulásaival rokonítható, erősen bomlásnak indult barokkról lehet szó, ami társadalmi gyökereit tekintve, a hanyatló feudalizmus lírai stílusának egyik sajátos megnyilatkozása gyanánt fogható fel. Dayka, Kazinczy antik formájú versei viszont túlságosan szentimentáhs-romantikus hangulattal itatódnak át ahhoz, hogy a klasszikus eszmények következetes megtestesítőit láthassuk beimük, bár vitathatatlanul vannak ilyen vonásaik is. 21 Batsányi antik mértékre vett versei ismét egy újabb változatot jelentenek, és helyenként azt árulják el, hogy ezt az egyébként kézzelfogható lehetőséget is fel akarta használni, amikor a francia forradalom klasszicizáló stíluseszményéhez közeledett. Az Üssön akármikor címmel számon tartott töredékek második darabja pl. egyenesen azt a benyomást kelti, hogy A látó gondolatmenetét próbálta antik mértékbe áttemii: Oszlani kezd már lassanként a régi setétség Éjjele: terjednek lassanként már az igazság Életadó fényesb sugári; terjed az észnek Végre kifejtődő természeti tiszta világa. dőlnek az elmét Mennyei díszeitől megfosztó rut babonának Emberi vérbe merült iszonyú bálványai. Hosszas Álmokból felserkenvén, az ezernyi tulajdon Káraikon okosult népek vetekedve lehányják. Láncaikat, s jobb és igazabb új alkura kelnek. Idézzük mellé A látó megfelelő sorait : lm az igazságnak terjednek sugári, Dőlnek a babona fertelmes oltári, Melyek a setétség fene bálványának Annyi századoktól vérrel áradának. A kritikai kiadás jegyzetei szerint formája és tartalma egyaránt a Levél Szentjóbi Szabó Lászlóhoz c. vershez kapcsolja ezt a töredéket s azt is hozzáteszi : „elképzelhető, hogy a költői levél teljes első szövegéhez tartoztak valamikor''. Ez valóban lehetséges, s az idézett soroknak A látó-val való közeli rokonsága sem zárja ki teljesen a feltevést, legfeljebb azon gondolkoztat el, hogy vajon a Levél sokféle változtatáson átment szövege pusztán a nemesi reformizmus gondolatvilágában marad-e, vagy pedig Batsányi ezt az alkalmat is fel akarta használni az előbbinél jóval radikálisabb nézeteinek kifejezésére? Ügy látszik, hogy a kor nemesi gondolkodásához képest szokatlanul éles antiklerikalizmusán túl is, nem egy vonatkozásban kerül közel a felvilágosodás és a francia forradalom költészetének eszmevilágához, leginkább talán a haza és az emberiség ügyét összekapcsoló részekben. Ezek inkább A látó forradalmár költőjének mondanivalóját, mint a kor nemesi reformizmusának hangját szólaltatják meg — ismét az antik verselés eszközeivel: 18 HORVÁTH JÁNOS: Egv fejezet az irodalmi ízlés történetéből. Berzsenyi Dániel. A szerző Tanulmányok c. kötetében. Bp. 1956. 14:5. 1. 18 Az ihletett költő. Széphalom 1929. •° HORVÁTH JÁNOS : Barokk ízlés irodalmunkban. A Tanulmányok c. kötetben Bp. 1956. 89. 1. !1 Ezekről a kérdésekről legutóbb: TARNAI ANDOR: A deákos klasszicizmus és a Milton-vita, UK 1959. — BÁN IMRE: Kazinczy Ferenc klasszicizmusának kérdéséhez. UK 1960
