Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

BARÓTI DEZSŐ: A rab és a madár. Batsányi János forradalmi verseiről

A RAB ÉS A MADÁR Batsányi János forradalmi verseiről BARÓTI DEZSŐ A franciaországi változásokra meglepetésszerűen robban be, nemcsak a magyar irodalomba, hanem Batsányi költészetébe is. Amit eddig ír, alig.több jelentéktelen stílusgyakorlatnál, sok mindent ígér, csak éppen forradalmárt nem : forradalmi verseinek előzményei inkább addigi életrajzának, plebejusi származásának, nyugtalan, lázadó temperamentumának versekben le nem írt tényeiben, mint magukban a művekben kereshetők. Az utóbbiakból sokáig épp az az eredeti egyéniség hiányzik, amely nyers, öntudatos modorával, határozott tetteivel és a mindennapi életben elfoglalt szerény helyzetén túlmutató ambícióival jóval korábban kezdett megnyilatkozni, mint költeményeiben. Életrajza — összes művei mintaszerű kritikai kiadásának gazdag anyagot feltáró jegyzetei után is

1 — még mindig sok, szinte eltüntethetetlennek látszó fehér foltot tartalmaz, valószínűleg azért is, mert életét, különösen lelki életét, állandóan kemény zárral veszi körül. Ifjúkorában, a nagy kitárulkozások és vallomások idején talán még inkább, mint később. Egyik legutóbbi méltatójának feltétlenül igaza van, amikor „érzékenységét és kedélyéletét keményen fékentartó férfi" jellemét olvassa ki arcvonásaiból.

2 Emellett sok jel mutat arra, hogy zaklatott élete során kénytelen volt eltüntetni, alighanem épp a legszubjektívebb megnyilatkozásait, ha ugyan sok ilyen akadt. Ha más nem, ez az élete körül húzódó, mint látni fogjuk, szinte jelképes értelmű fal is azt követeli meg, hogy az írót, a gondolkodót és politikust egyaránt a művekből kiindulva próbáljuk megközelíteni. A franciaországi változásokra értelmezését is különösen az nehezíti meg, hogy még eszméi területén sem tudjuk zökkenők nélkül végigkutatni azt az utat, ami a forradalmi gondolat felé vezette. Könnyen lehetséges, hogy elegendő adat és vallomás híján egy kissé egyoldalú az a kép, ami gondolatvilágának fejlődéséről, elsősorban művei alapján eddig felvázolható volt, s talán már 1789—90 táján jóval többet ismert a felvilágosodás radikális tanításaiból, mint amennyire írásaiból következtethetünk. Annyi mindenestre bizonyos, hogy az egyik jelentősebb versét, az 1788-ban írt Serkentő választ csak néhány, a tolerancia jegyében elhangzó kitétel kapcsolja a 1 BATSÁNYI JÁNOS összes művei. (Kritikai kiadás) Sajtó alá rendezte KERESZTÚR Y DEZSŐ és TARNAI ANDOR. I—

III. köt. Bp. 1953—60. 2 KERESZTURY DEZSŐ : Batsányi János válogatott művei. (Magyar Klasszikusok) Bevezetés. Bp. 1956.