Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

BALKÁNYI ENIKŐ: Az Irodalmi Múzeum tárlatvezetéseinek módszertani problémái

Próbálkozásaink ezen a téren — habár a kínálkozó változatos lehetőségeket még távolról sem aknázhattuk ki kellőképpen — azt bizonyítják, hogy az irodalmi emlékhelyekhez vezetett társas kirándulások, autóbusz-túrák, városnéző séták mély és maradandó benyomásokat ébresztettek vendégeinkben. Tudományos értekezéseknél, precíz irodalomtörténeti tanulmányoknál mélyebb, tartósabb hatásúak tudnak lenni azok a benyomások, amelyeket a magyar költészet kedvelői hazánk tájain, városaiban, mint hatalmas képeskönyvben végiglapozva szereznek, mikor például meglátogatják egy-egy városrész, vagy nagyobb vidéki város nevezetes épületeit, ahol a hely híres költőszülötte megfordult, alkotott, vagy meg-megállnak azok előtt a kávéházak, kiskocsmák előtt, ahol baráti körben vitázva, vagy magábavonultan alakítgatta, formálgatta születő új művét, be-betérnek a házakba, ahol ő élt és családi köre, közvetlen környezete hatott teremtő szelleme alakulására. S mily sokat tudnak mondani azok a vidéki házak, nyaralók, amelyekben megpihenve új alkotásra gyűjtöttek erőt-lendületet, s amelyek falán emléktábla, vagy szobáiban emlékmúzeum hirdeti eszméik öröklétét! Az Irodalmi Múzeumnak ilyen tágabb értelemben vett muzeális anyagát rendkívül színes, változatos célkitűzésekkel szervezett kirándulások, körutazások keretében mutathatjuk be az érdeklődőknek. A vezető muzeológus feladata ilyenkor az, hogy a megtekintésre szánt objektumokat tartalmas, összefüggő egységbe, tematikus keretbefoglalva tárja az utazás vagy séta résztvevői elé. A kirándulások tartalmát a legkülönbözőbb szempontok szerint állíthatjuk Össze: végigjárhatjuk egy-egy szép, régi temető sírjait, ahol a séta központjába állított író- és költő-sírok mellett nemzeti multunk más, kimagasló alakjainak síremlékeit, szobrait is bemutathatjuk; végigvezethetjük látogatóinkat egy-egy városrész hangulatos, régi vendéglőin, kávéházam, ahol híres irodalmi viták, csatározások, izzó hangulatú szellemi összecsapások zajlottak; patinás, öreg kiskocsmáin, amelyek szellemi életünk megújhodásának, irodalmi életünk forrongásainak, átalakulásainak tanúi voltak; végiglátogathatjuk nagyobb vidéki városainkban az ott élt és alkotott költők köztéri szobrait, emléktábláit, vagy egy-egy megye írói emlékházait, emlékszobáit s irodalmi vonatkozásban érdekes tájait. Ezek az irodalmi séták, kisebb körutazások különösen jelentős feladatot rónak a vezető muzeológusra. Ilyen alkalmakkor az élőszó erejével, dinamizmusával, gondos előkészületen épülő színes, hangulatos magyarázattal kell pótolni mindazt, amit a múzeumi kiállítás összefoglaló idézetekben, magyarázó szövegekkel, tárgycédulákkal, feliratokkal készen nyújt a látogatóknak. A tárlatvezetőnek ilyenkor szavakkal kell hallgatói lelki szemei elé varázsolnia a költő arcvonásait, alakját, korának, társadalmának mozgalmas képét s mindazt, amit a kiállítás arcképekkel, társadalmi-történelmi eseményeket ábrázoló műalkotásokkal vizuálisan érzékeltet. Magának kell a nézők közé hoznia az irodalmi művet, az alkotást is. Nagyon mélyen átgondolt válogatás alapján ki kell emelnie az életműnek a kirándulás látnivalóival szoros kapcsolatban álló, jellemző részleteit, s ezeket az életmű egészébe jelentőségük szerint kell beiUesztenie. Meg kell ismertetnie mindazokat a lényeges mozzanatokat, amelyek révén a meglátogatott emlékhelyek irodalmi nevezetességekké váltak s e mozzanatokat a költő életpályájának keretében jelentőségük arányában kell méltatnia. Ezek mellett a speciális követelmények mellett a múzeumi vezetés tartalmi és formai vonatkozású alapelveinek természetesen ugyanúgy kell érvényesülniük, mint a múzeum falai közt elhangzó vezetések alkalmával. A muzeológus feladata azonban itt még egy fokkal összetettebb, hiszen elképzelhetetlen volna az irodalmi séta, vagy kirándulás olyan végigvezetése, amely teljesen mellőzné a meglátogatott város, vagy táj egyéb — történelmi, művészettörténeti, vagy akár gazdasági — szempontból