Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

BALKÁNYI ENIKŐ: Az Irodalmi Múzeum tárlatvezetéseinek módszertani problémái

kérjük, illetve véleményét kérdezzük meg s azt a többiekkel együtt közösen megvitatjuk. Ilyenforma megoldásokra persze csak kisebb számú látogató csoportoknál és olyan alkalmakkor kerülhet sor, amikor a jelenlevők számára bőségesen elegendő idő áll rendelkezésre a kiállításon való elnézelődésre s arra is, hogy néhány különösebben érdekes tárgy, vagy témakör fontosságát ily módon is hangsúlyozhassuk. Az irodalmi kiállítás tartalmi ismertetésének sokoldalúbbá, gondolatébresztőbbé és hatékonyabbá tétele érdekében még számos más színező eszközt vehetünk igénybe. Ezek egy részét már a gyakorlatban is kipróbáltuk, mások eredményes beolvasztására a kiállítási vezető munkájába még csak napjainkban teszünk kísérleteket, vagy beillesztésük a tárlatvezetésbe még távolabbi feladataink, terveink között szerepel. Ez utóbbi elgondolásainknak megvalósításához előbb még az anyagi-technikai feltételeket kell megteremtenünk, illetve a feltételek létrehozása után a gyakorlatban való alkalmazhatóságukat még ki kell kísérleteznünk. A színező elemekkel a kiállítás és a vezetés mondanivalóját egymáshoz és a látogatóhoz még közelebb igyekszünk hozni s mértéktartó, stílusos és ízléses beiktatásuk révén vendégeinket még mélyebb, tartalmasabb élményben kívánjuk részesíteni. A költői művek interpretációját magasabb művészi színvonalon is megoldhatjuk tárlatvezetéseink alkalmával. Az előre bejelentett, illetve a múzeummal együttesen szervezett csoportos látogatások alkalmával az előadó művészekkel előzetesen megbeszéltük, hogy a kiállítás tematikájának megfelelően melyik verseket, illetve melyik prózai művek részleteit illesztjük be magyarázatunk gondolatmenetébe. A vezetés során kiemelni szándékozott kiállítási motívumok és az előadásra kerülő mű közt a vezető muzeológus előre felépítette az összekötő kapcsot alkotó szöveget és a tárlatnak egy-egy nagyobb összefüggő részletét ismertetve, ezeket a kiemelt motívumokat hangsúlyozva adta át újra és újra a szót az előadó művésznek. A költői mű elhangzása után a vendégek az ismertetett tartalmi egységet alaposabban megtekintették, s ez után haladtak tovább a soron következő kiállítási részhez. így állandóan hármas élményt nyújtottunk látogatóinknak: a kiállítás tartalmi összefüggéseinek értelmi mozzanatát a muzeológus magyarázatával; a költemény hangulati előkészítésének, majd a vers intellektuális és érzelmi hatásának együttes emocionális motívumát; végül a kiállítás esztétikai elemekkel sokszorosan összeszőtt értelmi-érzelmi hatást kiváltó vizuális élményét. Ezeket a hatásokat a kiállítás egyes részeinek más és más adottságai s mondanivalónk tartalma szerint más és más sorrendben nyújtottuk látogató csoportunknak, folyamatosan módot adva a kiállításon való elmélyült szemlélődésre. Az ilyen típusú vezetés végén a látogatókkal az általuk felvetett kérdésekre válaszolgatva ismételten végigsétáltunk a termeken. Ezzel elértük azt, hogy az átélt élmény hatása alatt a kiállítás képe mélyebben vésődött a vendégek emlékezetébe, másrészt pedig az előadás keltette lelki feszültség és felfokozott hangulat a termekben zajló közvetlen, barátságos beszélgetés során lassankint feloldódott. A vezetésnek ilyen, gondosan előkészített és magas színvonalú felépítését és lebonyolítását minden esetben az irodalom és művészetek iránt mélyebben érdeklődő egyéni 1 átogatókból előre megszervezett csoportok számára tartjuk igen mély hatású megoldásnak. A vezetést — amennyiben erre a kiállítás témája módot ad — hangulatosan színezheti az író, költő hanglemezre vagy hangszalagra felvett saját liangja, baráti köréhez, rokonságához tartozó személy visszaemlékezése, az író korának, szülőföldjének, tartózkodási helyének hangulatát idéző zenemű megszólaltatása. Ezt az eszközt —amint erről már az előbbiek során más vonatkozásban is említést tettünk — csak egészen kifogástalan technikai feltételek biztosítása esetében vehetjük igénybe. Rossz akusztikai viszonyok, recsegés, akadozás az adásban, a hangot torzító zörejek, túl erős, vagy