Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

BALKÁNYI ENIKŐ: Az Irodalmi Múzeum tárlatvezetéseinek módszertani problémái

Irodalmi Múzeum a költők, írók emberi közelségbe hozása terén betölt, valamint arra a sajátos lehetőségre, amely a tudat formálása terén egyedül az Irodalmi Múzeumnak áll rendelkezésére. Az iskolai és főiskolai csoportokat vezető pedagógusokkal alkalmat kell keresnünk arra, hogy — ha röviden is — tájékoztassuk őket a múzeumnak, mint az oktatónevelő munka rendkívül hathatós segédeszközének jelentőségéről: e megbeszélés során szorgalmaznunk kell, hogy az Irodalmi Múzeum rendszeres látogatása az irodalomoktatás folyamatába hovatovább szervesen beilleszkedjék, egyrészt azért, hogy a szemléltetésnek ezzel a sokoldalúan tartalmas eszközével az ifjúságnak az irodalomhoz fűződő kapcsolatait elmélyíthessük, másrészt azért, hogy a pedagógus további munkáját megkönnyítsük. Ezeknek a gondolatoknak a részletes megtárgyalását és valóraváltását a pedagógusokkal való szorosabb és állandóbb együttműködés volna hivatva szolgálni. E téren azonban még nem sikerült a legcélszerűbb és leghathatósabb formát megtalálnunk, mivel az érdekelt nagyszámú tanárral való rendszeres kapcsolat kiépítése igen nagy nehézségekbe ütköző szervezési feladat, és ennek az intenzív együttműködésnek sok feltétele egyébként is hiányzik még a múzeum és az iskolák részéről egyaránt. Természetesen más formát ölt ismét a tárlatvezetés olyan esetekben, amikor alkalomszerűen verődnek össze különböző érdeklődésű egyéni látogatók. Ilyenkor magától értetődően a tematika fővonalától speciális részletekbe elkalandozó vezetésről szó sem lehet. A rendelkezésre álló idő keretein belül ilyenkor igyekszünk minél több kiemelkedő érdekességü tárgyra felhívni a figyelmet, de tartózkodnunk keh attól, hogy sűrűn felsorakoztatott adatszerű közlésekkel terheljük a feltehetően pusztán kedvtelés céljából hozzánk érkezett látogatók emlékezetét. Helyesen -tesszük, ha egy-egy terem fő mondanivalójának ismertetése után ilyenkor hosszabb időt adunk az ott látható tárgyak alaposabb, egyéni érdeklődés szerint ütemezett megszemlélésére s a látogatók kérdéseire egyénenkint, külön-külön adunk választ úgy, hogy a többi jelenlévőt a teremben ne zavarjuk emelthangú magyarázatunkkal. A különböző intézmények, üzemek szakszervezeteinek kulturális munkája keretében szervezett tárlatvezetéseknél és iskolai szakkörök látogatásai alkalmával, igen jó hatást keltettek általában azok a vezetéseink, amelyekbe a csoport tagjainak olvasmányaiból vett szemelvényeket, közkedvelt költeményeket iktattunk be, részben a vezető muzeológus felolvasásában, részben egy-egy vállalkozó szellemű látogató előadásában. Az ilyen jellegű kiállítás-ismertetést természetesen megbeszélésnek kell megelőznie, de nem egyszer aratott sikert hasonló próbálkozásunk mindenféle előzetes megállapodás nélkül is, a helyzet kínálta rögtönzés formájában. Ezeknél a csoportoknál ugyanis olyan személyekkel álltunk szemben, akik az irodalmi kérdések iránti érdeklődés magasabb fokára jutottak már el s valamilyen formában az irodalommal aktívabb kapcsolatba kerültek, mint az átlagos, irodalmat kedvelő, olvasó ember. Ezt a vezetési módszert alkalmazhatjuk — kevesebb szövegillusztrációt beiktatva — főleg 30—40 főnél nem magasabb létszámú tanulócsoportok látogatásánál is oly módon, hogy a kiállítás tematikájához simuló rövidebb költeményt, vagy prózai szövegrészletet egy-egy tanulóval mondatunk el, illetve néhány magyarázó feliratot vagy átfogó tartalmú versidézetet egy-egy tanulóval olvastatunk fel. Ez a múzeumlátogatást színesebbé, mozgalmasabbá tevő kitérés, a dokumentumok hosszú, idővel fárasztóvá válható szemléléséből való kizökkenés örömteljes, élénkítő mozzanatként hat a legfiatalabb múzeumlátogató korosztály körében is. Hasonlóképpen fokozza az érdeklődést és sokoldalúbb benyomásokat ébreszthet a tárlatvezetésnek az a megoldása is, hogy egy-egy kiállításon szereplő képzőművészeti alkotásról, a költő kézírásáról, arcképéről, versrészletről stb. a tanulók bírálatát