Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)
FEHÉR ERZSÉBET: József Attila töredékei
anyaggal. Majakovszkij szerint egy „meg nem fogott rím pokollá teszi az életet". 32 E vallomás a formába öntés munkájára céloz. József Attila így jellemzi az alkotásgyötrelmet : Amikor verset ír az ember, mindig más volna jó. A szárazföld helyett tenger, kocsi helyett hajó. Amikor verset ír az ember, nem írni volna jó. A koncentráltság feszes görcsét csak a megvalósulás oldja fel. Ugyancsak egy készülő vers vázlatának és nem külön töredéknek érzem a Díványon fekszem, sziszegek ... és a legutóbbi kiadásokban 33 közvetlenül utána közölt mert megoszlik az egy-élet kezdetűeket. 31 A kéziraton 35 a két részt hézag és egy jobb oldalra húzott bizonytalan vízszintes vonal választja el egymástól, összetartozásuk mégis kétségtelen. Szántó Judit leírj a a költemény keletkezését: egy utcai tüntetés élménye váltotta ki a költőből. 1934: — erre az esztendőre datálja Szántó Judit a verset — József Attila és a munkásmozgalom akkori vezetői közötti vita a költő elkülönülésére vezetett. A maga igazában megbántva, szándékosan kívül maradva figyeli a körülötte zajló eseményeket. — Ez az izoláltság a vázlat első, nagyobbik részéből világosan kitűnik. — Ugyanakkor látja azt, hogy az utcán harcol a tömeg. Űgy érzi személyes sérelme nem indokolhatja távolmaradását a közösség küzdelmétől. Sértettségét igaza alapján jogosnak érzi, de azt is tudja, hogy az utca harcosai nem azonosulhatnak vele: Mert megoszlik az egy-élet, mint az egy-igazság maga is. A műalkotásban tartalom és forma mindig szerves egységet alkot. Egy adott élmény vagy mondanivaló csak akkor válhat műalkotássá, ha a költői tárgy egésze a legalkalmasabb formában ölthet testet. „Az írott forma tárgyi művészete — írja József Attila — nem a mérték, az ütem, a rím kellékeinek kiállításában, panorámájában, hanem a mű legbensőbb indítékai, mozzanatai helyzetének váltogatásában áll. Az első mozzanat uralmát fokozatosan átengedi a másodiknak s ez a harmadiknak. Majd az első mozzanat újból kibontakozik, de gazdagabban, és a szintén gazdagabban jelentkező második mozzanat mögé húzódik. És így tovább, mindaddig, míg nem kész az írásmű, amikor is azt látjuk, hogy a motívumok tulajdonképpen átvették lassan egymás jelentését és jelentőségét — a végire érvén már csak egyetlenegy mozzanat, motívum áll előttünk, ami nem más, mint maga a mű." 3G Az egymást váltó és elfedő mozzanatok száma a megvalósulni akaró tartalom és érzelem bonyolultságától: az ihlet természetétől függ. A hangulattartalom meghatározza így a műformát és a terjedelmet is. A fentiek alapján teljesértékű versnek érzem a töredékek néhány darabját. Szikrányi remekművek ezek, apró brilliánsok, parányi izzásukban benne ég az egész világ és egy emberi élet minden tapasztalata. " MAJAKOVSZKIJ: i. m. 112. 1. 88 József Attila Összes versei. Bp. 1962. 487.1. 31 Közli SZÁNTÓ JUDIT: József Attila hagyatékából. Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960—61. Bp. 1961. 193—194. 1. 35 Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában: JA-an. 429. 36 JÓZSEF ATTILA: Az Istenek halnak, az Ember él. József Attila Összes művei III. köt. (Sajtó alá rend.: SZABOLCSI MIKLÓS.) Bp. 1958. 50. 1.
