Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)
FEHÉR ERZSÉBET: József Attila töredékei
Az én szívem sokat csatangolt, de most már okul és tanul. Aki halandó, csak halandót szerethet halhatatlanul. Az igazi csendes boldogság, az emberi derű és kiegyensúlyozottság az álmok és a realitás ötvözetéből adódhat csak. E négy rövid sorban benne van az emberi képességek két meghatározója: a véges és végtelen. — Mint ahogy az egyéni boldogságot a földre hozza számunkra az idézett versben, úgy az emberi élet másik fontos irányítóját: a munkát, az alkotás szépségét a kozmosz végtelenségébe kapcsolja bele: Ne légy szeles, bár a munkádon más keres — dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Az idézett két rövid versben a költő — szerintem — teljesen kimerítette azt az érzelmi, hangulati, gondolati forrást : az ihletet, amely a versek megszületését kiváltotta. ,,Az ihlet. . . megragad bizonyos valóságelemeket, a többiek és szemléletünk közé helyezi és eltakarja a valóság egyéb részét, mint a telihold a napot napfogyatkozáskor. Azaz szemléletileg teljes valóságnyivá növeli a kiválasztott valóságelemeket" 37 . A két idézett vers és még néhány „töredék" 38 a teljes valóság érzetét kelti bennünk tömörségével és tökéletes arányaival. ,, . . A mindenség-képet nem a méretek, hanem az arányok valósítják meg: az egyes elemek egymáshoz és az egészhez és összességüknek a tükrözendő eredetihez való viszonya. Többek között ebből is következik, hogy a műalkotások fizikai terjedelme és értéke között semmi összefüggés nincsen" 39 . Témám kidolgozásánál csak a József Attila-kiadásokban „Töredékek, vázlatok, verscsírák" címen összegyűjtött darabok elemzésére szorítkoztam és figyelmen kívül hagytam a „Rögtönzések, személyes érdekű apróságok" vizsgálatát, bár igen értékes szempontokat kaptam volna. Adott keretek között ezekkel nem foglalkozhattam. Csupán egy dolgot szeretnék velük kapcsolatban megjegyezni: nem érzem ki a rögtönzés jegyeit két versen: Ha lelked logikád és Amikor verset ír az ember kezdetűeken. Ugy érzem, sem témájuk, sem kidolgozásuk nem indokolja ide sorolásukat. Ilyen megfontolással helyet kaphattak volna a töredékek, sőt: a versek között is. Nem foglalkoztam a töredékek verstani vizsgálatával sem, itt, e dolgozat kapcsán nem is volt célom. E téma külön tanulmányt igényelne. Csupán a költői munka logikai folyamata érdekelt, melyet e műhelyforgácsok néhány, e szempontból jellemzőnek érzett darabja alapján próbáltam megközelíteni. Apró futamok ezek, melyekből zengő, nagy akkordok születtek, nyitott kapuk, melyeken át a külvilág hatásait követni tudjuk a művészi lélek belső szentélyéig. 37 JÓZSEF ATTILA: Irodalom és szocializmus. József Attila összes müvei III. köt. (Sajtó alá rend.: SZABOLCST MIKLÓS.) Bp. 1958. 92. 1. »• HétértHa elhagysz . . ., Szólj hát. 39 SÍK SÁNDOR: i. m. 420. 1.
