Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

MIKLÓS RÓBERT: Madách Imre csesztvei otthona

valóban ..példás egymás eránt való szeretettel" éldegéltek. Felépítették romokban heverő középkori templomukat ; benne békésen megfért egymás mellett a pápista és a luteránus lelkész. 1716-ban nemcsak a luteránusok tiltattak ki az egyházból, hanem a felsőbb egyházi szervek olyan vallási villongásba is kergették a falu jobbágyait, amely közel három évtizedig tartó állandó nyugtalanságot idézett elő. Napirenden voltak a kölcsönös sértegetések, sőt bántalmazások is. Egymást követték a világi és egyházi hatóságok vizsgálatai és zaklatásai, sőt egy ízben — 1763-ban — annyira elfajult a két egyház közötti ádáz gyűlölködés, hogy egyesek — férfiak, leányok, özvegyek vegyest — nyilvános megkorbácsoltatásra és botbüntetésre ítéltettek. A XIX. század első felében persze már csak emléke élt e nehéz időknek, de feltehető, hogy továbbra is foglalkoztatta a nagyjából fele-fele arányban megoszló kétvallású község lakóit. A HÁRMASTÖRZSÜ HÁRS A CSESZTVEI PARKBAN