Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

MIKLÓS RÓBERT: Madách Imre csesztvei otthona

A Mocsáry által említett forrás kútjáról ma is tudnak a faluban, Pitnya-kút vagy Török-kút a neve. Faragott kövei a középkori templom romjaiból valók, s nyilván akkor kerültek a mély kútba, amikor az új települők falut építettek maguknak. Mocsáry azt is megemlíti, bogy a templom körül több régészeti lelet került elő. Ezek közül a ,,nagy kőből kifaragott kerekes tál forma" ma a Palóc Múzeumban található. Mocsáry megbízható statisztikája alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a reformkorban mindössze ötszáz jobbágyot számlál a falu és határa három földesúr között oszlik meg, akik közül kettő Madách Imre királyi kamarás, a költő apja és Majthényi Károly királyi tanácsos közeli atyafiságban állott egymással. A harmadik földesúr maga az esztergomi káptalan, amely a csesztvei határból ugyan csak háromszáz holdat birtokol, de ez a birtokrész csak egy kicsi kis töredéke annak a hatalmas uradalomnak, amely Nógrád megyében a káptalan tulajdona volt. Köztudomású, hogy Id. Madách Imre felesége, Majthényi Anna hozományaképpen kapta a csesztvei birtokrészt. Hogy ez a költő csesztvei tartózkodása alatt mekkora lehetett, arra vonatkozóan az 1864-es tagosítás alapján kövekeztethetünk. Ekkor már Madách Károly, a költő testvéröccse gazdálkodik a birtokon, akinek a tagosítás révén 567 72 hold (1200 négyszögöles) jut.

8 Valószínűnek tartjuk, hogy pontosan ekkora lehetett az a birtok is, amelyen Madách Imre 45 és 54 között gazdálkodott. 1854 és 1864 között sem Madáchék, sem a magyar középbirtokosság nem gondolhatott arra, hogy birtokát vásárlás útján gyarapítsa; Madáchék pedig különösképpen igen súlyos gazdasági nehézségekkel küzdöttek. Ezzel szemben a kiegyezés után Madách Károly két ízben is vásárol a csesztvei határban; egy alkalommal 49, később 11 holddal gyarapítja csesztvei birtokrészét. * Madách Imre életrajzának eddigi kutatói egyöntetűen úgy vélik, Madách Imre azért költözik ifjú nejével Csesztvére, mert a nagyasszony, Majthényi Anna, távol .akarta tudni házától a „kacér leány" hírében álló Fráter Erzsikét. „Az öreg Madáchiié — írja Voinovich Géza —, hogy ne kelljen menyével egy házban lakni, csesztvei birtokátadja át fiának, mely a megye-székhelyhez is közelebb esett."

9 Ez a megállapítás csak részben fedi a valóságot. Madáchnak Csesztvére való költözése jóval a házasságkötés, sőta jegyesség előtt megtörtént. Okát pedig nem abban kell keresnünk, hogy Majthényi Anna nem kívánt egy fedél alatt élni menyével. Nem szerette Fráter Erzsikét, nem rajongott legkedvesebb és legféltettebb gyermeke választottjáért, de sokkal jobban aggódott a szüntelenül betegeskedő, ezer testi kínnal-nyomorúsággal kínlódó fiáért, semhogy ezt az áldozatot meg ne hozta volna. Egészen más okok késztették őt arra, hogy maga is a Csesztvére való költözés mellett döntsön. Madách Imre ez idő tájt tevékenyen részt vett a megye politikai életében. 1843 augusztusában ugyan torokgyengesége miatt lemondott megyei tisztségéről, de mint 1844 elején megválasztott táblabírót Szontágh Pállal és Pulszky Ferenccel együtt ott láthatjuk a megye viharos gyűlésem; harcolt az országos reformok megvalósításáért és rendszeresen tudósította a Szalay által szerkesztett Pesti Hírlapot. Döntő szava volt a megyében. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy apja halála óta (1834) ő a család legidősebb férfi tagja, anyja nemcsak a gyengébb szervezetű gyermeket féltette benne, hanem egy kissé a család jövőjét is. Csesztve lényegesen közelebb van a megyes KÄLNAY i. m. 49. 1. 9 VOINOVICH i. m. 92. 1. A KÖLTŐI VERSENY KÉZIRATÁNAK ELSŐ LAPJA