Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

MIKLÓS RÓBERT: Madách Imre csesztvei otthona

tott, falakkal megerősíttetett és sz. Márton tiszteletére megáldatott."

6 Az újjáépítés meghagyta ugyan a szentélyt, de eltüntette a templom középkori maradványait. A templom hajója fölé a szalmatető helyett zsindelyt rakott, eléje kőtornyot épített. 1792-ben újabb javításokat végeztek rajta. Ebben az esztendőben lett Csesztve önálló egyházközség. Madách ék idejében már csak egy jelentéktelen falusi barokk templom állott a kúria szomszédságában, vakolata alá rejtve középkori ékességét. A mai Csesztvén él azonban jobban érdekel bennünket a reformkori község. Erre vonatkozóan szinte egészen pontos képet alkothatunk magunknak, ha kezünkbe vesszük Mocsáry Antalnak (1757—1832) Nemes Nógrád Vármegyének Históriai Geographiai és Statistikai Esmértetése c. kétkötetes munkáját. Mocsáry Antal honti születésű volt ugyan, de kortársai Nógrád megye nagy szerelmesének tartották. Házassága révén lett nógrádi birtokos, egy ideig a megyei főszolgabírói tisztet is viselte. Felesége korai halála után lapujtői csinos udvarházába vonult vissza. Fáyval, Vitkovicscsal, Kazinczyval levelezett — sőt a poétasággal is kacérkodott —, és hangyaszorgalommal feltárta a megye múltját és jelenét. Közel járt már a hetvenhez, amikor temérdek adatot tartalmazó művét 1826-ban Pesten megjelentette. Ebből közöljük a Csesztvére vonatkozó sorokat: ,,Ez egy a' Balassa Gyarmatról Vátz és Pest felé vivő ország uton kívül, hegyek között fekvő tót falu. Lakossai szorgalmatosak. Megjegyzésre méltó, hogy ezen falu a' Törökök által porrá égetetvén, nagy ideig a' R. C. 's L. Evang. egy fedél alatt, változtatva tették isteni tiszteleteket, példás egymás eránt való szeretettel és egyetértéssel; de 1716. az akkori B. Gyarmati plébános által a' L. Ev. ezen köz épületből kitiltattak. Az mondatik, hogy 1212. eszt. épült volna fel itten a' R. C. temploma; hogy 1337 eszt. az Esztergomi Synodus' Lajstromában az anya templomok sorában Csesztve is légyen, az bizonyos; a' mostani templom a' réginek omladékaiból 1731. eszt. épült. Itt nem régiben a'földből 50 régi urnák ásattak ki, mellyek a' midőn a' friss levegőre tétettek, széljel omlottak; egyik urnában találtatott egy darab réz, mely függőképpen szolgálhatott, által lévén lyukasztva, ez valamelly régi famíliának vagy valami érdemnek a' tzimere, vagy legalább jele lehetett. A' völgyben egy századok ólta faragott kővel körül kerített forrás kútja vagyon, az alatt pedig vastag és széles tserfa deszkák vannak hosszan benyújtva a' vízbe. Közel a' templomhoz találtatott egy nagy kőből kifaragtatott kerekes tál forma, melly a' keresztelésnél használtathatott hajdan. Kő-szenet is találtak ezen határban. Sok veszedelmek érték a' zavart időkben ezen falut is, valamint az egész Vármegyét, úgy hogy csak a Mohácsi veszedelem után nagy sokára, úgymint 1689. eszt. állhatott ezen falu ismét helyre; de 1740. eszt. egy szerencsétlen tűz által újra megemésztetett. Most egyik részét az Esztergomi Káptalan bírja, másik részét Madách Imre Kir. Kamarás, kinek itt szép kinézésű gazdaságbeli épületei vannak a' hegyen, közel a' templomhoz; a' harmadik részét pedig Majthényi Károly Kir. Tanátsos bírja a' ki a völgyben egy derék lakást épített. A' R. C. mostani anya-templomjok 1792. eszt. épült; 271. R. Cathol. lélek számláltatik itten. Plébánosa 28. esztendőktől fogva az érdemekben teljes Vrana János; filiáji: Bakó és Riba. L. Ev. 221. vannak itt, 's ezek Szügyhez vannak affiliálva."

7 Mocsáry Antal mindenben oly pontos és aprólékos leírását csupán egy-két mozzanattal kell kiegészítenünk. Az 1689-ben ismét betelepülő kétvallású falu lakói 6 KÁLNAY NÁNDOR: Csesztve község története és leírása. Bp. 1884. 8.1. ' MOCSÁRY i. m. I. köt. 325. 1.