Nyilassy Vilma szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1964 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1964)

MIKLÓS RÓBERT: Madách Imre csesztvei otthona

A CSESZTVEI KÚRIA NYUGATI HOMLOKZATA udvarháza is. A Madách-kúriát Imre ittléte óta többször bővítették, átépítették, nyugati homlokzata azonban máig megőrizte eredeti arculatát. Az épületet őspark övezi, nem egy fája abból az időből való, amikor a költő ápolgatta kertjét. (A Madáchok ősidők óta lelkes hívei voltak a kertkultúrának. Imre apja, nagyapja megyeszerte híres parkot telepített, sőt sógorai, Mária és Anna férje is, akiknek ,,szép renddel készült lakhelye ékes kerttel volt körülvéve".)

5 Külön kell szólanunk Madách kertjének legszebb díszéről, a hármastörzsű hársról, hatalmas lombkoronája messze látszik a vidéken. A családi emlékezés, a helyi hagyomány úgy tudja, hogy lombsátora volt Madách legkedvesebb tartózkodási helye. Nem messze a Madách-kúriától, ugyanazon a domb élen áli a katolikus templom. A szakirodalom úgy tartja számon, mint 1212-ben épült vagy alapított templomot. Szentélyének újabban kibontott ablaknyílásai és egy 1755-ben keltezett jelentés is XIII. századi eredetét igazolja. Rudinetz György plébános 1756-ban, amikor Csesztve még a gyarmati egyház filiáléja volt, jelentésében a következőket írja Barkóczy Ferenc esztergomi érseknek: „Csesztvén létezik egy templom, amely 1212-ben épült, sokszor leromboltatott tatárok, törökök által, végre 1755-ben szerencsétlen tűzvész után saját vagyona és a földbirtokosság segítségéből tisztességesebben helyreállítta5 MOCSÁR Y ANTAL: Nemes Nógrád Vármegyének Históriai Geographiai és Statist ikai Esmértetése. Pesten, 1826. II. köt. 337. 1.