Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

SZAUDER JÓZSEF: Kölcsey ismeretlen kéziratai

lényegesebb emberi jogként a polgári tulajdont kiáltották ki ; és hogy az értelem állama, a Rousseau-féle ,társadalmi szerződés' mint polgári demokratikus köztársaság lépett és léphetett csak életbe . . ."

4 Engelsnek ezzel az alapvető ítéletével hangzik egybe, részletekig menően, A Királyhoz intézett Elmélkedés Carnot által, mely egy 1814-es műnek fordításaként 1816-ban jelent meg Pesten Trattnernél, s amelyben a „polgári egyenetlenség" okainak kutatása a következő megállapításokhoz vezetett : ,,. . . hogy az illy en forma kérdések megfejtését a' csupa theoria gyakori botlása mentheti, erről szomorú bizonyságul fog szolgálni a' jövendő maradéknak a' Franczia, Revolutió ; Ez csak egy öszve halmazott okoskodó tudomány íráson épült, felemelkedvén a' lelkek egy remélt esméretlen szerentse biztató szárnyain a' képzelet' Tündér világába, itt gyanítottuk elérni a' képzelt nemzeti szerencsét, gondolván, hogy egy szabad társaságot nyerhetünk Anarchia nélkül, egy határtalan szabadságot minden rendetlenség nélkül, egy tökélletes egyenlőség alkotmányát, minden részre hajlás nélkül. A' következés kegyetlen kimenetellel tsalta meg várakozásunkat, mi maradt még, megkábult képzeleteinkből? a' Bánat, a' tökélletesedésbe való kételkedés, sok nagy embereknek önnön tehetetlenségek átlátásából származott elcsüggedések ..." (24— 25. 1.) Az anarchiát vádoló szerző a jakobinizmusban, a részrehajlást fájlaló szerző a polgári fejleményekben csalódott meg, s e romantikus — a továbbiakban a forradalmat mentegető — írásmű figyelmet keltett Magyarországon is. Kölcsey csalódása a forradalomban tehát semmiesetre sem elszigetelt, korszerűtlen megnyilatkozás az 1810-es évek Magyarországán. A Töredékeknek e Carnot-féle Elmélkedéssel rokon világképe azonban maga is. korábbi töprengésekre, világnézeti kétségekre vezethető vissza. A most előkerült anyag azt bizonyítja, hogy a Töredékek egynémely döntő ideológiai tétele a Girtanner-fordításban, 1810 végén jelentkezett legelőször. „Az emberi nép időről időre revolúciókon megyén keresztül, s minden revolúció után bizonyos többé vagy kevesebbé megváltozott formák közt marad. Hagyni kell őtet azon formák között nyugodtan ..." — írta a Töredékek végén, s azt is hozzáfűzte : „Az emberi nemzet látszik ugyan bizonyos időkben, bizonyos ismeretlen centrum körül most kisebb, majd nagyobb tolongásban, most kisebb, majd nagyobb gyorsasággal kerengeni. De ezen kerengősek megszűnnek és újra kezdődnek, s mindannyiszor újabb alakú tüneményeket hoznak magokkal, anélkül, hogy a centrumtól való távolság észrevehetőképpen kisebbednék ..." Hasonló ez a filozófia ahhoz, amely a Gondolatok a könyvtárban mélyén húzódik meg romantikus pesszimizmussal. Ez az egész, nagy horderejű gondolat az egymáshoz képest relatív értékű társadalmi formációk egymásutánjáról a Girtanner-fordításban kap először hangot, különösen ott, ahol Kölcsey Schlőzer Staats-Anzeigen-jének következő részletét értelmezi : „Eine alte unleidliche Constitution mit der Wurzel auszurotten heisst nocht gar nicht eine neue glückliche gründen. Der TJebergang aus dem Despotismus zur wahren Freiheit ist halsbrechend. Die Geschichte aller Staats-Revolutionen, deren wir so viele umstaendlich kennen, lehrt, dass die Völker dabei gewöhnlich nur aus einem Despotismus in einen andern gestürtzt, und oft, wenigstens auf eine Zeitlang, unglücklicher als vorhin geworden". (Az Erster Band erstes Buch-jának kivonatából.) Figyelembe véve a forradalomtól való idegenkedésnek, az evolúció elve hirdetésének egyéb, legelőször szintén a Girtanner-fordításban fellelhető tételeit, Kölcsey gondolatvilágának s alkotóművészetének romantikus válsága — legkezdetét tekintve — 1810-től számítható s ettől fogva terjed ki, legújabb eredményeink tükrében,. 1817-ig. 4 A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, IV. jav. és bőv. kiadás. Szikra, 1048. A .Marxizmus—Leninizmus Kiskönyvtára, 2. sz. 16—17. 1. 7 9T