Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)

SZAUDER JÓZSEF: Kölcsey ismeretlen kéziratai

Bízvást állíthatjuk, hogy a legújabban előkerült, ismeretlen Kölcsey-iratok tartalmi szempontból lényegesen módosítják eddigi képünket a fiatal Kölcsey világnézetéről s egész első korszakának fejlődésrajzáról. Hasonlóképpen volna szükséges felmérnünk azokat a tanulságokat is, melyekkel az eddig ismeretlen kéziratanyag az 1820-as évek fejlődésrajzát illetőleg szolgál. A filozófus és statisztikus, az esztéta és történész nyugtalan, absztrakciótól konkrétumokig hullámzó, az elméletet gyakorlattal felcserélő, majd ahhoz visszatérő kettősségét a most feltárult anyag minden eddiginél hitelesebben s gazdagabban dokumentálja, számos, merőben ismeretlen tudományos és művészeti vonatkozást fedve fel Kölcsey műveltségében. Nem feladatunk mindezt e szűkebb tanulmány keretében behatóan értelmezni. Utalva azokra a dolgozatokra, melyek már e kéziratok ismeretében készültek, elsősorban az anyag leírása, bemutatása, valamint egyik törzsrészének értékelése volt a célunk. Ha csak valamennyire is elértük ezt, sikerült megvilágítanunk : a Petőfi Múzeum az utóbbi évtizedek legnagyobb s legjelentősebb írói kéziratanyagával gyarapodott, teljes mértékben igazolva Barta Jánosnak Kölcseyvel kapcsolatos sejtéseit : „életműve még nincs kellőképp tudományosan kiaknázva ; vannak még kínálkozó tanulságai esztétikusaink, filozófiatörténészeink számára is . . . alakja még nőni is fog . . .".