Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
SZAUDER JÓZSEF: Kölcsey ismeretlen kéziratai
A minőségileg is lényeges fordulat Pesten következett be. Az 1809. december 8-i levél után, mely még Debrecenből kelt, Büdeskutyné Draveczky Júliához írta első pesti levelét, 1810. március 3-án. Ugyanebből az évből már csak két másik levél ment Kazinczy hoz, március 9-én és május 6-án, mindkettő Pestről, hogy azután majdnem egy évig (1811. április 23-áig) senkinek se írjon. Az említett levelek semmit sem árulnak el csüggedésének, sőt válságának okairól ; hogy azonban tényleg válságról kell beszélnünk, azt kellőképp megvilágítja s igazolja a Kazinczyhoz írt 1811. április 23-i s megint Debrecenből kelt levelének hangja. Az alig megkezdett írói pálya megtörésének félelmét, a rettegést a vidéki gazdálkodó életétől, melyben minden poétái álom szertefoszlik, s a csalódást a pesti írókban : ennyit láttunk eddig válságának okai közül. A most feltárt anyag tanúsága szerint még egy, igen mély oka volt válságának : világnézeti fordulata. Ezt szinte hónapról hónapra nyomon követhetjük. Anélkül, hogy egyebütt már részletesebben kifejtett érvelésemet megismételném, 2 utalok arra, hogy az V. Jegyzőkönyv 2b—4a lapján olvasható Anaxagorasjegyzet — mely idejét tekintve is a még materialista alapmeggyőződés időszakába tartozik, 1809. október 12-én — csak csíráját tartalmazza az idealista racionalizmus felé fordulásának. A szkepszis filozófiája Descartes-tal, s még inkább Kanttal keríti őt hatalmába, Pesten, 1810 márciusában, áprilisában és májusában. Stilpon görög filozófus tanítása pedig egyenest Kant felé szolgál számára áthidalásként — már az egész görög gondolkozást a kanti idealizmus szellemében tekinti át. így az V. Jegyzőkönyv Descartes és Kant-extractusai logikusan vonják maguk után a VII dik Jegyző Diáriumh&n foglalt latin nyelvű filozófiatörténeti pályamű idealista szemléletét, mely — teljes mértékben a Második Jegyző Könyv görög filozófiai anyagát véve alapul — a korábbi materialista felfogás revíziója. Előbb (az új kéziratok ismertetésével kapcsolatban) volt már szó arról, hogyan kapcsolódik össze az idealista filozófiai fordulat a francia forradalom reformista kritikájával a Girtanner-fordítás bizonysága szerint. Most — nem akarván ismételni a már említett tanulmányokban kifejtetteket — csak kiegészíteni kívánom a forradalomban való csalódásnak és az idealista irányba fordulásnak egymással szoros összefüggésben levő fejlődésrajzát, mely lényegében 1817-ig, Kölcsey első nagy korszakának végéig számítható. Ez egyben a romantika forrongásának és elvi érlelődésének az időszaka. A vallási Töredékek keletkezési idejét legutóbb 1814—15-ben sikerült megállapítanunk, szemben azzal a sok évtizedes felfogással, mely 1823—26-ra helyezte e fontos romantikus mű genezisét. 3 A sorsfilozófia s a kriticizmus gondolata, a revolúcióval szembeni kételyek s az evolúció elvének hirdetése Kölcseyt éppen e művében mutatta a romantikus válság filozófiája első érett képviselőjének. Egyre inkább látnunk kell, hogy a XIX. század első két évtizedében Magyarországon sem volt egészen ismeretlen az életérzésnek oly megváltozása, a felvilágosodás forradalmi programjából való olyan kiábrándulás, amilyenről Engels írt — a romantika előkészülését is a legpregnánsabban megértetve : ,,A gondolkodó értelem volt (ti. a forradalmat előkészítők számára) mindennek kizárólagos mértéke ... az emberi fej és az ennek gondolkodása révén felfedezett elvek igényt tartottak arra, hogy minden emberi cselekedet és társadalmulás alapjainak tekintsék őket. . . Ma már tudjuk, hogy az ész e birodalma nem volt egyéb, mint a burzsoázia idealizált birodalma ; hogy az örök igazságosság a burzsoá igazságszolgáltatásban valósult meg ; hogy az egyenlőség a polgárság törvény előtti egyenlőségére lyukadt ki, hogy az egyik leg- Kölcsey, Kant s a g'irög filozófia. Megj. A romantika útján c. kötetben, 1961. 169—178. 1. 3 Vö. : SZACJDER : A romantika útján. A romantika útján c. kötet 199. stb. lapján.