Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1963 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1963)
PÓR ANNA: Ludas Matyi százéves útja a népmesétől a színpadig
csángóknál felgyújtott magyar nyelvű változatot is ismerjük, 24 ami még valószínűbbé teszi Korompay feltevését. Ezek után még az sem lehetetlen, hogy magyar földön is volt abban az időben néhány változata a mesének, ami viszont megdöntené azt az eddigi feltevést, amely szerint a gyér számban fellelhető magyar változatok már mind Fazekas elbeszélésének a nyomán születtek. A magyar változatok közül talán egy Veszprémben gyűjtött szöveg a legérdekesebb, mert a történetet a Veszprém megyei Döbrög nevű vásár járó helyhez lokalizálja. 25 A mese lényege a népköltészetben minden változatban az úr és jobbágy ellentéte, benne az elnyomott furfanggal győzedelmeskedik a hatalmason. Ez az antifeudális színezet elsősorban Kelet-Európára jellemző. A hasonló nyugat-európai mesetípusokban gyakori, hogy a király képviseli a hatalmat, Kelet-Európában és így hazánkban is viszont a földesúr és paraszt ellentéte jelenik meg. Az így szájról szájra hagyományozódó Ludas Matyi-típusú történetekben a megalázott jobbágyság állásfoglalása és vágya ölt testet. Mihelyt viszont nyomdafestéket lát a Ludas Matyi története, többé-kevésbé érvényesülni kezd a társadalmi nyomás torzító hatása. Ezt észlelhetjük a legtöbb ponyva-kiadás esetében ; a színpadon pedig talán még százszorta erősebben, mint a nyomtatásban megjelent meséknél. Erre a továbbiakban még visszatérünk. Még ha el is fogadnánk a régebbi feltevést, hogy a Ludas Matyi történetét nem hazai forrásból ismerte meg Fazekas Mihály, úgyis kétségtelen, hogy műve tökéletesen megfelel a magyar folklór szellemének, amint ezt jó néhány, a Ludas Matyival rokon magyar népmese és elbeszélés is bizonyítja. 26 A Nagykunságban elterjedt Csere Ferke és Bezzeg Miska históriái az igazságtalan földesurat elverő szolgáról vagy jobbágyról szólnak. Az itt megjelenő motívumok részben megegyeznek Fazekas Ludas Matyijával, bár felbukkannak köztük a szaratovi területen feljegyzett mesemotívumok is. Például az úr gyalogosan megy az úton és nem akar kitérni a megrakott kocsival arra haladó Bezzeg Miska elől, majd felborítja a kocsit, elvereti az ellenszegülő Bezzeg Miskát, aki azután bosszút áll, akárcsak Ludas Matyi. Az úton való kitérés motívuma és az utána következő bosszú az egyik ukrán változatban is megtalálható. 27 A gyéren fellelhető Ludas Matyi-változatokon kívül meglehetősen elterjedt hazánkban e mesetípus „női" változata, az úgynevezett Okos Zsófi vagy Arany Zsáda-típus, amelyben a jobbágyleány szintén a Ludas Matyihoz hasonló furfangos büntetésekkel győzi le az önkényeskedő földesurat, aki végülis elveszi feleségül. Ez csak újabb bizonyítéka annak, hogy Fazekas Mihály népmeséje, ha közvetlen formában talán nem is élt a magyar folklórban, feltétlenül megegyezik annak szellemével. Az ukrán és orosz változatokban egyébként nem fiatal sihederről, hanem idősebb férfiról van szó. Csere Ferke és Bezzeg Miska hazai történeteiben viszont már olyan délceg, ifjú legénnyel találkozunk, aki nemcsak Ludas Matyival mutat rokonságot, hanem a később keletkezett betyártípus jellegzetes vonásai is felbukkannak nála. Bezzeg Miska a büntetés után a náderdőbe veszi be magát, ott él tovább, onnét jár vissza, hogy a maga törvényei szerint igazságot teremtsen. Ludas Matyinak és későbbi rokonának, a betyárnak indítékai tehát azonosak, mindketten a jobbágysors testi-lelki nyomora ellen való lázadás jelképei, akik a maguk törvényei szerint, de egy közösség nevében teremtenek igazságot, mégpedig a gyengébb, az elnyomott ősi fegyverével, furfanggal és szívóssággal. Az csak természetes, hogy a népi történetek tömören megfogalmazott mondanivalója, vagyis az, hogy a megsértett jobbágy a kor társadalmi lehetőségeinek meg21 FARAGÓ JÓZSEF : Egy moldvai csángó Ludas Matyi-mese. Különlenyomat a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemé/i'/?fc IV. évf. i — í. íí.-l))i. 1)3). \. tmí'i >í i J'Í jzt írsa-i ág A'caiámiája kolozsvári fiókjának nyelvtudományi intézete. 23 Néprajzi Múzeum, Népmesetípus-katalógus. Gyűjtő Halász Ignác, Veszprém megye, Csetény. M. Nyr. 18. 37:5.376. —Ezúton mondok köszönetet Kovács Ágnesnek a népmese típus-katalógusban való útbaigazításáért. 2G SZŰCS SÁNDOR : Ludas Matyi cimborái (Szolnok 1954. Jászkunsági füzetek). " KOROMPAY BERTALAN : i. m.
