Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960-61 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1961)

Sonkoly István: Ady verseinek megzenésítései

kifejezésmódot. Nem dilettáns, Farkas Ödönnél Kolozsvárott, majd Siklósnál Pesten, később, élete delén a ,,Wozzek" c. opera szerzőjénél, Alban Bergnél tanul. Nagy érdeme : a tisztánlátása. Helyes ösztönösséggel jól kiválasztja példaképeit, Bartók és Kodály mellett kora nagy poétáit, Adyt és József Attilát. 0 az első megzenésítője Adynak, majd József Attilának is, termékenységében meghaladja Róth Bélát is, ki három füzetre való Ady-dalt ad ki. Sok Ady-dala kéziratban marad, Révész Béla nekrológja szerint ,,108 Ady verset zenésít meg Reinitz, mely a legmegrendítőbb orchester."

1 Javarésze kéziratban marad ugyan, azonban elég sűrűn kerülnek előadásra, s így ,,a Reinitz-melódiák mélységesen betelepítik az emberek lelkébe Ady költészetét". A kromatikusán lefelé hajló basszusszólam a zongoraldsérétben éppoly önáruló Reinitz munkamódszerére, mint a szavalóénekre, melodramatikus hatásra mutató sok hangismétlés. Dalainak Janus-arca félreismerhetetlen. Ady lélekbe markoló, tragikusan magyar költeményei sokszor a könnyed, problémátlan kabarédal hangvételére rezonálnak Reinitznél. Ady forradalmi tüze is sokszor lelohad, ellágyul énekeiben. Csalódnánk, ha magyar hangvételt keresnénk műveiben. Kodály és Bartók zenéjének helyes értékelője bizony nem leli meg az ösvényt az igazi magyar meloszhoz. Kozmopolita dallamvezetése, a német romantika harmónia-készletének ismétlése nem sok teret juttat a magyar hangvételnek, akárcsak a már említett Róth dalciklusában. Azért mondja Kodály Reinitz dalaihoz írott előszavában : „füleibe ősmagyar dal nem rivallt és nem igen figyelt annak még ma is hallható maradványaira. A magyar népdal vagy műdal egyik fajtájához sem kapcsolódott."

2 Bár elvétve ilyen is akad, így pl. a Két kuruc beszélget, melynek első része pentatonizál. Legfőbb érdeme egyrészt : könnyen érthetősége, népszerűségre hajló írásmódja. Művei „tömegek tápláléka, mindenki dala. Népdal párjaként megteremti a városi népdalt",

3 — írja jellegzetes, tömör nekrológjában róla Szabolcsi Bence. További érdeme : ösztönösen ügyes ritmizálása. „Dallamai bizonyára megőriztek valamit abból a hanglejtésből, ritmusból, amellyel a költő maga olvashatta verseit." (Kodály) Ezzel utat mutat a későbbi Ady-megzenésítőknek. Ezt az „útmutatást" hálálja meg Bartók, amikor öt Ady-dalát „igazi barátsággal és szeretettel ajánlja a bebörtönzött Reinitz Bélának, mert Kodály szerint „Reinitzéi nélkül azok vagy létre nem jönnek, vagy egészen másképp alakulnak". Reinitzcel egvidőben önti zenébe Ady sorait az erdélyi zenekultúra egyik élharcosa, Farkas Ödön. Bár hiányzik dalaiból az igazi népi dal intonációja, tudatosan törekszik helyes prozódiára. Haladó jellegük feltűnő, előtte még nem lebeghettek az irányjelző példák, Bartók és Kodály múdalai. Bartók művészete új fordulathoz érkezik 1916 körül. Az absztrakt művészet, Schönberg, Hindemith, s mások művei kerülnek érdeklődésének homlokterébe, s e hatások gyakran gyengítik a népzenei alapot. Expresszionisztikusan mélyen átérzett merész hangzatfűzések, döbbenetes víziószerű látomások, forradalmi lendület, a nagy formák masszív felépítése jellemzi e periódus rövidebb-hosszabb alkotásait, a zongorára szerzett Rögtönzéseket, Etűdöket, a Csodálatos mandarin c. balettet, s a két hegedűszonátát. Az Öt Ady-dal ennek a periódusnak a nyitása. Itt nem mutatkozik sem pentaton, sem kvintelő jelleg, hacsak nem tekintjük a Három őszi könnycsepp bővített kvinttel lejjebb alámerülő dallamívét. Harmóniakezelése a végsőkig kiaknázza az alterációkat, színező hangokat, bitonalitást. Az említett szöveget 1 RÉVÉSZ BÉLA : Reinitz B. élete Népszava 1944. 1.1. (Reinitz kéziratos dalai tudomásunk szerint Fischer Sándor birtokában vannak) - KODÁLY ZOLTÁN bevezetése Reinitz dalaihoz. Z. V. K. Bp. 1956. 3 SZABOLCSI BENCE : Reinitz B. Magyar Csillag 1943. XI. 15. 1.