Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Illés Lászlóné: Karinthy Frigyes első regénye

Viharos, villamos éjjeken ugy rémlik a falu lakóinak, mintha az eget verő hullámokon egy őrült alak táncolna, s ilyenkor mindenki ijedten menekül lakába, s imádkozik a holtak lelki üdvösségéért. . ." Ezzel véget ér Frederico, a hős bolygóutazó története. A regényen határozottan érezhető az átdolgozás. Kissé érthetetlen ugyanis, hogy bár az európai államok szinte kivétel nélkül támogatják vállalkozásukat, Fredericoéket mégis állandóan üldözik, el akarják őket fogni, és bebörtönözni. Világossá válik ez az ellentmondás, ha emlékezünk arra, hogy az eredeti műben a hős rettegett haramiavezér is volt. Most a „véglegesített" műben az író elhagyta ezt a haramiatörténetet; hősét az emberiségért folytatott bátor és tudós küzdelem bajnokává avatta; de nem tudta kiküszöbölni az átdolgozásból a haramia-jelleg következményeit, mert ez a cselekmény egy döntő összetevőjét, lendítőerejét képezi. A kis Karinthy regény hitelességéhez egyébként kétség sem férhet. Karinthy emlékezése, Szaday tájékoztatása és a tárgyi egyezések ezt teljesen nyilvánvalóvá teszik. Ahhoz sem fér kétség, hogy ezt a munkát egy 9—10 éves gyermek írta. A gyermeki szemlélet számtalan jegye elárulja, hogy még a serdült kor előtt íródott a mű. A léghajó utasai bármilyen veszedelembe, vagy helyzetbe kerülnek, a megfelelő időpontban előveszik az elemózsiát, s ha jön az este, ágyba bújnak. Puska mindig van a zsebükben, egy-egy kis léggömb mindig kéznél van. Apró logikai ellentmondások, s a stílus jellegzetesen kisgyermeki; persze a zsenialitás fokán. Mindamellett a regény tömve van olyan technikai tudásanyaggal, amely messze túlhaladja az átlagos negyedikes elemista színvonalát. Ez csupán a kisfiú környezetének hatásával, s saját érdeklődési körével magyarázható. Szenvedélyes rovar- és növénygyűjtő volt. (A merkurutazó doktor rovar és növénygyűjteményt hoz magával.) Még így is csodálatos az az ismeretanyag, amit a föld és a bolygók mozgásáról, a tömegvonzásról, a nehézségi erőről, a légkörről, a gázfejlesztésről, a villamosságról stb. tud ez a kis elemista. A Jatacunda leírásánál világosan látszik, hogy a fiatal korához képest meglepően fejlett műszaki érzékű, az ábrázoló geometria és a szerkesztési rajzok nyelvén beszélő csodagyerek áll előttünk; aki amellett néha döcögő, de néha szépen nekilendülő stílusban meséli el a merész utazást. Ugy látszik, ezidőtájt problémát okozhatott neki az ún. semlegességi övezet, vagyis az erőhatások egy képzelt határa. Ez gyakran előfordul az „Utazás"-ban is, s ez képezi gyújtópontját a Magyar Képes Világban közölt regénynek is. Kedvelt műszereit, majdnem azonos sorrendben sorolja fel mindkét regényében. Különösen tetszhetett neki a szellentyü elnevezés; ez felbukkan a két korai regényétől kezdve egész a Mennyei riportig; de még novellákban is találkozhatunk vele. Ki ne ismerne rá a Merkur ember-forma szikláiban, állatforma növényeiben a több mint másfél évtized múlva megszülető Utazás Faremidóba emberszabású bús fáira. Ki ne érezné, hogy a kozmikus térbe hatoló hősök iránti csodálat ugyanaz, amivel a felnőtt író üdvözli majd a repülés hőseit (1. Bpesti Napló, 1908. nov. 28.) vagy a mozgófénykép úttörőit (Nyugat, 1909) avagy a technikai fejlődés más eredményeit. Természetesen Karinthy nem áll egyedül a természettudományok iránti tiszteletével, elég talán Ignotusnak a Zeppelin léghajóról írt cikkére utalnunk (Nyugat, 1908) vagy akár Babitsra, aki verset ír a mozgófényképről 1909-ben (Nyugat). Karinthynál azonban ez a szemlélet nem elszigetelt volt, hanem átitatta, megtermékenyítette művészetét. Van Karinthy világszemléletének még egy lényeges vonása, amelynek első hajtásai különös intenzitással élnek már mindkét gyermekkori regényében is. Babits nyomán közvéleménnyé vált, hogy Karinthy legeurópaibb írónk abban az értelemben, hogy igen kevéssé jellemzi őt a nemzeti sajátosság; hogy művei igen könnyen fordíthatók idegen nyelvre, eszméi könnyen érthetők a XX. századi nemzetközi polgári olvasó-