Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)
V. Nyilassy Vilma: „Dal a pipáról s más egyébről". Császár Ferenc irodalmi hagyatékának Petőfi-kéziratai
Április 18-a után Dunavecsére ment Petőfi és innen csak júniusban tért vissza ismét Pestre; április 18-án tehát minden valószínűség szerint utolsó ízben kereste föl Császárt az Aradi Vészlapok-nak adandó versek ügyében. Mivel e napon, a húsvétkor írt Hiú terv tanúsága szerint, legfrissebb költeményeit vitte el Császárnak ; a Kis menyecske, szép kis menyecske és a Virít a kikirics átadása húsvét előtt történhetett. A rendelkezésünkre álló adatok és következtetéseink alapján az Aradi Vészlapoknak szánt valamennyi Petőfi-verset március—áprilisban keletkezettnek tekinthetjük. A versek szerzésének helyét maga Petőfi jelzi összes költeményeinek első kiadásában (1847). Ezt tartva szemelőtt, a következőképpen határozhatjuk meg a szóban forgó versek keletkezésének időpontját: Pesten, március—áprilisban (húsvét, azaz 7-e előtt) keletkezett a Vándor élet, a Szerelem- és pipadal (első változata: Dal a pipáról s más egyébről, második változata: Dal a szivarról), a Kis menyecske, szép kis menyecske. .., és a Virít a kikirics —; Dunavecsén, a húsvéti ünnepek idején (április 7—8.) írta a Füstbe ment terv-et (kéziratban : Hiú terv) ; Pesten, húsvét után, április 18-a előtt keletkezett a Mi foly ott a mezőn ? és a Mondom, ne ingerkedjetek velem! Helyesbítenünk kell tehát három népdal keletkezésének kritikai kiadásunkban jelzett időpontját. Ferenczi Petőfi-életrajzának adatai nyomán 1844. júniusára keltezi kritikai kiadásunk a Kis menyecske, szép kis menyecske, a Mi foly ott a mezőn ? és a Mondom, ne ingerkedjetek velem! kezdetű dalokat. 18 Császár fentebb idézett feljegyzése szerint a Mi foly ott a mezőn} és a Mondom, ne ingerkedjetek velem! kézirata április 18-án a szerkesztőnél volt már, e versek tehát április 18-a előtt keletkeztek. A Kis menyecske, szép kis menyecske... kézirata már húsvét előtt Császárnál lehetett, tehát március—áprilisban (mindenesetre húsvét előtt) keletkezhetett, akárcsak a Virít a kikirics, a Vándor élet és a Szerelem- és pipadal. A Mi foly ott a mezőn ? kezdetű dalt — Péchy Imre „első kézből vett s egészen megbízható" adatait figyelembe véve 19 — a Petőfi-irodalom eddig a dunavecsei Zsuzsikaszerelem emlékképeként tartotta számon. Ezért keltezte a verset Ferenczi és kritikai kiadásunk is 1844. júniusára. Ismerve a dal keletkezésének idejét, meg kell cáfolnunk ezt az életrajzi adatot. Zsuzsikával találkozhatott Petőfi már húsvétkor is ; nem lehetetlen az sem, hogy a Mi foly ott a mezőn} „Lelkem kis leánya"-ban, sőt a Mondom, ne ingerkedjetek velem ! húzódozó kis lyányában is Zsuzsikát látta a költő (az utóbbi dalt ugyan senki sem sorolja a Zsuzsika-versek közé!), de a „szeretőm arcán" lepergő „búbánat könnye" nem utalhat a két fiatal keserves elválására — mint ahogy Ferenczi gondolta 20 —; semmi esetre sem lehet a Mi foly ott a mezőn} a Zsuzsika-szerelem utórezgése. Mindkét költemény legfeljebb nyitánya a Zsuzsika-daloknak. Az új Petőfi-életrajz íróinak gondosan revideálniuk kell majd a Zsuzsika-verseket. Véleményem szerint a népdalok csak fenntartással sorozhatok a ciklusba. A Szer elemes pipadal-X. (amelyről Péchy után még Havas azt tartotta, hogy „a kékszemű lyány nem más, mint Nagy Zsuzsika, a dunavecsei gyermekleány, kihez a költőt oly gyöngéd idyli viszony fűzte. A költemény, úgy látszik, 1844 nyarán készült, midőn a szerelmi emlék 18 ld. i. m. 1. k. 93., 95. és 99. 1. 19 ld. Péchy Imre: Petőfi és Zsuzsikája. Vasárnapi Újság, 1879. — 31. sz. 20 ld. Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza. Bp. 1896. II. k. 12—13. 1.
