Vargha Balázs szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1959 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 1959)

Kanyar József—Vargha Balázs: A niklai gazda. Újabb adatok Berzsenyi Dániel életéhez

helyet Műhelynek nem adtak a' Birtokos Urak — Declaralván a' compossessoratus hogy Helység Kováts házának alkalmatos helyen adni fognak fundust, de az előbbenit mivel veszedelmes helyen volna, Kováts háznak és Műhelynek vissza nem engedhetik. A' 4

ik Punctumra a' Templom és a' Kováts földjei és Réttyei a' proportiokor törtint el-vitele miat lévő panasz eránt. Az egész Compossessoratus tagadja, hogy a' Niklai Templomnak lett volna földje Réttye a' proportio előtt is, provocálván a' Parochialis Matricula és Canonica visitatiora, ha lett volna abbul ki tetszene és proportiokor is ki adatott volna. Thulmon János Tábla Biró Ur meg esméri, hogy a falu Kovátsának volt földje réttye, de mennyi azt nem tudja a' mostani Kovátsa provocálván, hogy az meg tudja mondani mennyiségét, mivel négy esztendeig birta. Ezt meg igérte a' Compossessoratus, hogy a' mennyire legitimáltatik az assignatio alkalmatosságával a' régi titulus mellett ki adni fogja a' Helységnek, és a Tóth Sz : Páli Plebanusnak ki nyilatkoztatása, ide sub Nro 3° és 4° mellékeltetik. Az 5

d;kre Az ökör tilos el vétele miát lett Panaszra a' compossessoratus azt feleli, hogy a' régi mód szerint ki adták és ez után is ki adni fogják a Mezzökön az ökör tilost. A Helységbeliek azt állították, hogy mivel a' Mezzöjökön olly sován a' legelő, hogy a' vonyós marháik meg nem lakhatnak, történik pedig, hogy az Urak Gulássaik, Birka * és Pásztorai az ökör tilosba bé tsapnak az * szüköltetik, az Birtokos Urak ragadják ezen * bélieknek, sőt hogy Pásztoraikat az ökör tilos * tilalmazták erősíttetik azon hozzá adással, hogy * a Helységbeliekk ezen panasz orvoslására * a' tilalmasba bé rohanó akár mellyik Birtokos Urnák pásztora, meg-kötözve ez után a' concernens Szolga biró Úrhoz vezettetik. Ellenben mivel Helységbeliek az ökör pásztor eleibe a' heverő ökreiket Tináikat ki verik, ezekk hogy különös legelőt adni tartozzanak meg nem esmérik, sőt ha valamellyik paraszt ez ellen tselekedne büntetésbe esni fog. Nem tudjuk, hogy ki, és pontosan mikor vezette a vizsgálatot, a birtokosok és jobbágyok szembesítését. Ez csak az esetleg előkerülő eredeti példányból fog kitűnni. A szövegből azonban következtethetünk, hogy a jelentés 1811 Szentgyörgy napja (április 24.) után kelt, valószínűleg 1812-ben, mert az 1810-es évvel kapcsolatban a harmadival (!) kifejezést használja a jelentéstevő. A vizsgálatot, mint a jelentésből kiderül, jobbágyok panaszos levele alapján indították. A tárgyaláson a földesurakon kívül kb. negyven jobbágy volt jelen. Itt újabb panaszlevelet adtak át. A panasztevők közt szerepelt a falu birája, Tomisa János is. Az egykori vizsgálóbizottsággal egyetértve megállapíthatjuk, hogy Berzsenyi Dániel birtokos az ellene felhozott két panaszpontra kielégítő választ adott. A birkalegelőt ő csak télre, tehát a legelő állapota szempontjából közömbös időszakra engedte át Antal István kereskedőnek. A robotnapokat pedig, amelyeket Horváth Kristóftól és Tomisa Jánostól a földhasználat fejében levont, a végső elszámolásnál szabályosan beszámította. A jobbágyok panaszából és Berzsenyinek a robotnapok dolgában adott tájékoztatásából kiviláglik, hogy a költő idejében még ősi módszerrel, pálcákra róva számolták el a teljesített munkanapokat. Mivel a két jobbágy a földhasználatért több napszámmal tartozott, Berzsenyinek a robotnapok heti elszámolásakor elővette bicskáját, és sajátkezűleg lefaragta a pálcákról a megfelelő számú robotnapok jegyeit. Feltűnő, hogy a két panasztevő jobbágy elismerte: Berzsenyi tájékoztatása helyes, őket végülis nem rövidítették meg. A költő így teljes erkölcsi győzelmet aratott a vizsgáló bizottság előtt. Meggondolandó ugyan, hogy az egykori földesuraknak sokféle eszköz * olvashatatlanul elmosódott szavak II8