Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1948

szál köt hozzá, a remény. Nem értem be azzal, amit láttam, hanem megkerestem azokat a lehetőséget, amelyek a látvány mögött lappangtak, megkerestem a város legszebb és legrútabb lehetőségeit. Tisztelt hallgatóim, mondanivalóm végére értem. Megkaptam a legnagyobb elégtételt, amelyet az író s a benne élő próféta kaphat: Budapest az elmúlt esztendők során valóra váltó megvalósította a benne felfedezett virtuális képet. 1939-től 1948-ig, tíz év alatt előbb valóra váltotta a gonoszságához fűzött valamennyi reményemet, kiadósan, bőségesen, gettóval és Duna-parti sortüzekkel, s most, a felszabadulás óta a jóságakéiba vetett bizalmamat is megragyogtatja. Nem egyszerű a látkép, amelyet mutat, sok helyet foglalnak el még benne a léhaság, az ostobaság s az elvetemültségek színei, de már kalaplevételre késztet az életkedvnek s erőnek az az elszánt lendülete, amelylyol úgy látszik nem éri be a romok helyre nemcsak ím&t a romokat, hanem az önmaga lényegét akarja helyreállítani. Készülődés Rádiójáték Kiadatlan. - Tintaírásos - javításokkal teli - kézirata egy 20 x 13 cm nagyságú, eredeti borítólap nélküli füzet 1-34. oldalán, a PIM-ben őrzött hagyaték 56., Színművek, forgatókönyvek kézirattári egységében. A füzet utólagosan készített borítóján Déry harmadik feleségének, Kunsági Máriának az írásával: Rádiójáték. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: félig-meddig nyers fogalmazványnak tekinthető hamar munka. Erre utal a helyenként kidolgozatlan nyelvezete - és a szereplők személyét, szerepét megváltoztató javítások. (így lesz például Sárikából, a cipészmester lányából a katonaszökevény Feri összekötője.) De bizonytalankodás tapasztalható bizonyos motívumok, például a titkos ajtókopogtatás változó rendjének a szerepeltetésében is. - Ugyanakkor a cselekmény történelmileg hiteles eseményekhez kapcsolódik: az 1942. március 15. előtti napokhoz, a március 7-én és 9-én végrehajtott miniszterelnökváltáshoz (a kormányzó lemondatta a túlzottan németbarát Bárdossy Lászlót, s helyébe a később „hintapolitikájával" jellemzett Kállay Miklóst nevezte ki); legfőképpen azonban a március idusára szervezett néma koszorúzáshoz, amelyet az előző hónapban alakult és a Hitler-ellenes erőket összefogó Magyar Történelmi Emlékbizottság jegyzett. (A Petőfi téren a kisgazda