Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1953
42. kép. Sík területen halad; ez már feltehetőleg az erdei feltáró út, mely a hegyekből Szilvásra vezet. Az egyik fatörzsön útjelzés. Itt újra ködösödik a táj, az erdőben, mely az utat kíséri, köd hömpölyög, kigörög az útra, elfedi az útjelzést. Nagyon messziről kakasszó hallatszik, Molnár hirtelen megáll, figyel. Kihúzza magát, megkeményszik; lakott tájékra ért. S a következő pillanatban, szintén nagyon messziről, kutyaugatás üti meg fülét. Tagjaiba új erő ömlik, megkettőzi lépteit. 43. kép. Egy bokorból, melyet sűrűn körülül a köd, egy nyúl ugrik elő. Újra feltűnik Molnár, sítalpon jön lefelé. Nyilván teljes kimerültsége teszi, hogy a könnyű terepen is felbukik, sőt, alighogy felállt, néhány lépés múlva újra elesik. Ezúttal rosszabbul is jár; a köd miatt nem látta meg a közvetlenül lábainál folyó Szalajkát, s befordul jeges vízébe. Partra mászik s megállás nélkül továbbmegy. De alig néhány lépés után megtorpan, egy magas palánkot pillant meg maga előtt a ködben, a fűrészüzem kerítését, s mögötte a ködben tornyosuló deszkamáglyákat. Ugyanabban a pillanatban éles kakaskukorékolás hallatszik közvetlen közelből. 44. kép. Szoba, virággal, asztallal, mosdóval, szekrénnyel, két székkel. Az ágyban Bonta párttitkár alszik. Dörömbölés az ablakon. Bonta rögtön felébred, s azonmód két lábbal kiugrik az ágyból, felkattintja a villanyt. - Ki az? - kiáltja rekedten, az ablak felé indulva. Az ablak újra megzördül. Bonta máris az ajtó felé fordul, mezítláb, térdig érő kurta hálóingben kiszalad, az ajtó nyitva maradt utána. - Hé, édesapám, hát téged mi szél hozott ide? - halljuk az ajtó mögül erőteljes hangját. A felelet nem hallatszik. A szoba néhány pillanatig üresen marad, ezalatt az ágyról a vánkos lassan lecsúszik a földre, majd Bonta sietve belép a szobába, mögötte Molnár csapzottan, lucskosan, kimerülten; s a párttitkár máris felrántja nadrágját, rá a bakancsot. - Jó időt fogott ki az asszonyka, he, mit gondolsz, elvtárs? - mondja öltözés közben. - Feküdj be az ágyamba, hallod-e, még jó meleg! ... - közli hátrafelé, mialatt sietve kimegy a szobából, s már hallani is kintről az ajtókon döngő ökölcsapásait, amelyekkel a szomszéd szobákban lakó adminisztrátorokat költögeti. Hallani távolodó, harsány hangját is. - Hegedűs, bújj ki az ágyból! ... Lajos bácsi! ... Béla! ... Bognár! Bent a szobában Molnár a széken ül, a szék lábánál nagy tócsa a nadrágjából csurgó vízből. A fiú az ágyra néz, aztán a tócsára, lassan kiemeli lábát a tócsából. A mosdóhoz lép, az ott lógó törülközővel megtörli arcát, fejét dörzsöli, a törülközőt kicsavarja a mosdó fölött, haja égnek áll. Közben a falon lógó kis tükörben nézegeti magát, fintorog. 45. kép. Az adminisztrátorok, könyvelő, erdésztechnikus stb., számszerint négyen kissé hiányos öltözékben összegyűltek Bonta irodájában. Utolsónak az öreg könyvelő, Lajos bácsi csoszog be, hosszú gatyában, lógó pántlikákkal, kabátja gal-