Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1946

Háború Először: in Alvilági játékok. Bp., 1946. 124-132. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a Budapest ostromának élményeit felelevenítő elbeszéléseket, amelyeket utóbb az Alvilági játékok kötetében tett közzé, Déry - a jelek szerint - 1946 első felében vetette papírra (a Nyelvvédő Bizottságban végzett munkája előtt és alatt). Erre utal első megjelenéseik időpontja: az Anna néni egy részlete (Razzia címmel) május 19-én (Szabad Nép), A csomagé júniusban (Magyarok), A lóé júliusban (ugyancsak Magyarok), a Félelemé szeptemberben (Forum); továbbá, hogy ez utóbbi kézirata ugyanolyan céges papíron maradt ránk (Országos Központi Hitelszövetkezet Biztosítási osztály, Budapest, V., Nádor u. 22.), mint amellyel már a Csendes úr és társai, illetve a Nyelvvédő Bizottság fogalmazványainál találkoztunk - A „születés" időpontjának behatárolásában segítségünkre lehet az is, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pályázatán részt vett és díjazott A ló című történetnek már május 1jére, a beadás határidejére késznek kellett lennie. Az Alvilági játékok elkobzását maga Déiy Tibor tette szóvá !967-ben, a Hornyik Miklósnak adott interjújában, mondván: a szovjet katonák szexuális zaklatását bemutató Háború miatt „rögtön a megjelenése után" kivonták azt a forgalomból. (Botladozás. 2. köt. 571.) Ilyen megfogalmazásra emlékszik vissza Abody Béla is („e könyvét a rendszer negyvennyolc óra alatt tiltotta be"), aki a rendszerváltást követően az elbeszélés inkriminált befejezését is közzétette. (A. B.: Olvasnivaló. Alvilági játékok. = Négy Évszak 1990. nyár. 2.sz. 46^8.) Az „éberség" e villámgyors intézkedése rögzült a köztudatban: így szerepelt Nyerges Andrásnak az elkobzással és alkotói következményeivel foglalkozó A nagy elhomályosítás című cikkében (Magyar Hírlap 1998. ápr.4. 80.sz. Ahogy tetszik [1.]), illetve az azt pontosító hozzászólásban Standeisky Éva: Elhomályosult múlt (Magyar Hírlap 1998. máj.23. 120.sz. Ahogy tetszik. 14.), amely már az elkobzás időpontját és az azt elrendelő szen'et is megnevezi, igaz, feltételesen: „ 1946-ban (kiemelés tőlünk -B. F. ) minden valószínűség szerint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tiltotta be a kommunista Déry Tibor könyvét. " Levéltári adatok híján azonban nem tudunk hitelesen szólni a kérdésről, mert az emlékezet - ezúttal is - megint félrevezethette a legendát