Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

ASSZONY berántja az ajtót, majd egy perc múlva újra kinyitja. Egy szőke, tizenötévfornia gyerek hozta, lelkem, de az öreganyád már süket szegény, nem hallotta meg a kopogását. JULISKA. Aztán nem üzent semmit? ASSZONY. Azt meg honnét tudjam, bogaram. Más dolgom van nekem, mint hogy üzeneteket vegyek fel. Annyit mondott, hogy köszöni, már nincs szüksége a cipőre. JULISKA összecsapja a kezét, álmélkodva. Nincs rá szüksége? 22. kép. Jász utca, a Jéggyár előtt. Bálintnak előbb csak a mezítelen lábát látni, a gyárkapu előtt álldogál, vár, zsebre tett kézzel. A gyárkapun belül látni a jegeskocsikat. Istenes bácsi befordul a sarkon, a gyerek elébe szalad. A nyakába szeretne ugrani az öregnek, de a pillanat komolysága hirtelen lefogja hálától ficánkoló testét, férfiúi nyugalommal kezet nyújt. Paroláznak. A gyerek nem engedi el Istenes kezét, szótlanul újra meg újra megrázza. ISTENES elmosolyodik. Jól van fiam, no, nyugodj már meg! BÁLINT ránéz. Igen. Még egyszer megrázza. ISTENES. Kirázod a lelkemet. BÁLINT még egyet ráz. Ezt sosem fogom elfelejteni Istenes bácsinak. 23. kép. A Jéggyár generátora. Bálint munkanadrágban, klumpában a rutsnin áll s egy kampóval a kirakodónyílás felé hajtja a jégtömböket. Mögötte a daru kormányszerkezeténél áll Istenes. A daru alatt a kocsi, mely 24 jégtartó cellájával a melegvizes medencében nyugszik; látni, amint a leolvadó jégtömbök, egyet-egyet ugorva, sorban kiemelkednek a cellákból. A daru felemeli, majd megdűti a kocsit, s a 24 jégtömb, mintha egymással versenyezne, sebesen rászalad a rutsnira. BÁLINT gyönyörködve. Az apád! ... Ni, hogy igyekeznek! Nevet, hátrafordul Istenes felé. De ez megint csak nem egy szakma, Istenes bácsi. ISTENES ránéz, kiköp. Szakmának nem szakma, de kenyér. Bálint felnéz rá, elmosolyodik, nekilát. Vendel, a másik rutsnin dolgozó csúsztató, egy kopaszra nyírt, sovány, Bálintnál néhány évvel idősebb fiú megáll a háta mögött. Bálint épp az utolsó jégtömböt taszigálja a kirakodónyílás felé, zsebéből kiesik a rongybaba. Vendel felemeli, nézi, majd kampójával Bálint háta mögül ügyesen előrenyúl, elkapja a jégtömböt, kitaszítja a nyíláson. A rongybabát háta mögé rejti. BÁLINT hátrafordul. Tessék? VENDEL vigyorog. Nem szóltam. BÁLINT elneveti magát. Azt hittem. Engem Köpe Bálintnak hívnak. VENDEL. Nem baj. BÁLINT zavartan. Miért volna baj? VENDEL. Hallottam én már rondább nevet is. BÁLINT A magadéra gondolsz? Farkasszemet néznek. Vendel a rongybabát Bálint lába elé dobja. A fiú felemeli,