Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1953

Ünnep Először: Csillag 1953. jan., l.sz. 6-7. - Javítás nélküli és 3 f terjedel­mű gépiratmásolata a PIM Délj-hagyatékának 54., Versek kézirattári egységében, első lapján idegen kézírással: Stalin vers. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: bizonytalan keletkezésű költemény. Nem tudunk arról, hogy 1952 végén/1953 elején Dérynék valamilyen közvetlen indítéka lett volna megírására. S a választott forma is meglepő, hiszen 1937-ben - műfajként - abbahagyta a verset. Nem szólva a témáról, hiszen - szocialista/kommunista meggyőződése elle­nére - Dérytől távol állt a személyi kultusz. Vagy e megállapítás után is tegyünk kérdőjelet, hiszen a vers jó, messze kimagaslik a témáról írt kény szer-klapanciák sorából, amelyek például az 1949-ben megjelent Sztálint köszöntjük című antológiában felsorakoztak. S hogy a pozití­vumoknál maradjunk, a háborút követően Sztálin neve egyet jelentett a hitleri népirtást felszámoló hadvezér képzetével; amely egyaránt hatott Keleten, de Nyugaton is. S Déry ennek a jövő ígéretét is hordozó li­dércképnek áldozott volna? Netán túl sikeresen, csakhogy nem a hazai kezdetleges kultusz, hanem szabadabb nyugati változatának szellemé­ben, ráadásul az eposzi invokációk régiségét a modern szabadvers dik­ciójába oltva. S éppen ezért hagyták ki a sorból; még azt se kizárva, hogy az említett antológia összeállítói? - S ha így is történt, miért ép­pen most, 1953-ban kellett elővenni ezt a szöveget? Netán azért, hogy ezzel vezettessék be a dicstelen Felelet-vita utáni visszatérés? Marad­na ugyan egy másik és halványabb indítékocska is, az ti., hogy az Ün­nep tematikailag kiegészíti Juhász Ferenc Oda két fiatalról című ver­sét (a Csillag szerkesztői ugyanis Déryt e mögé tördeltették), amellyel az az 1952. december 12-19-e között tartott Béke Világkongresszus előtt tisztelgett; ez az elgondolás azonban rendkívül illékony. Juhász ugyanis személyesen kinnjárt ez alkalommal Bécsben, Déry viszont nem kapott hasonló megbízást. Végül - Déry mentegetésének a szándéka nélkül - megemlítjük, hogy a Sztálinról kialakult kép 1952-ben messze nem volt azonos a maival. Tön>énytelenségeinek hivatalos leleplezése még csak négy év múlva kö­vetkezik be; tömeges internálásaira, a gulágok szörnyűségeire is csak jóval ezt követően derül fény - A. I. Szolzsenyicin és mások munkáiban.

Next

/
Thumbnails
Contents