Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1952

telenül, túl szélesen ábrázolt megrajzolt kiábrándító jelenetek s a lány elkerülhetetlen bukása. Moly egyúttal Farkaa Zénónak ig bukása lett. De Révai elvtársnak abban is igaza van, hogy ha Nagy Júlia, a kötetnek részletesen megrajzolt, tehát reprezentatívnak látszó kommunista alakja vereséget szenved a polgárral özemben polgártól, akkor olvasómban jogosan támad az a benyomás, hogy maga a párt szenvedett vereséget. Ez azért annyival is inkább rendkívül súlyos hiba, mert nem ábrázolok kommunista és polgár között semmilyen más mérkőzést, olyat, melyből eszmeileg, erkölcsileg vagy gyakorlatilag a kommunista kerülne ki győztesen: ez pedig nyilvánvalóan eltorzítása az igazságnak. Tény az, s ezt be kell látnom, hogy mindent összevetve, óbbon a kötetben a kommunistákat pártot mind jollomábrázoláaommal jellemben is, cselekedeteikben is túlnyomóan negatíve rajzolom meg, ami sem a valóságnak, sem írói szándékomnak nem felel meg. * Nem szándékozom hibáimat mentegetni, elvtársak. De engedjék meg, hogy egészen röviden elmondjam, miképp terveztem regényem folytatágát III. kötetét, ez talán eloszlat némely félreértést, mely munkám körül keletkezett. A III. kötet Hitlernek Bécsbe való bevonulásával kezdődik s 194l-ig tart, Magyarországnak a háborúba való belépéséig. A fokozódó fasizálódásnak, de a jobb kereseti lehetőségeknek ebben a korszakában Bálint szakmát, állandó munkahelyet szerez s feleségül veszi Juliskát. Farkas Istvánnál, a tanár nagybátyjánál dolgozik, így kerül majd sztrájkok, bérharcok révén ellentétbe magával a tanárral is, aki ismét a laboratóriumban dolgozik. Osztályellentéteik keletkeznek. Bálint frissen szerzett boldogságát védelmezi ugyan, de nem sohasem erkölcsi integritása kárára: a fokozódó osztályelnyomás azonban mind közelebb hozza ahhoz az io a ponthoz, amikor individualista erkölcsi problémái szervesen átváltanak átnőnek társadalmi-politikai problémákká. Az elhatározó lökést 194l-ben a háború kitörése adja meg; az ezután következő időben, a IV kötetben, jelentősen meggyorsul ez a fejlődés. Elete Fejlődése természetesen nem légüres térben folyik, öntudatra ébredését, jellemét, eleinte lassan, majd mind gyorsuló ütemben az osztálytudat képviselője, a párt segíti. Abban a mértékben, ahogy életének tárgyi nehézségei növekednek sokasodnak, bontakozik ki szemünk előtt a párt is, s nemcsak cselekvésben, de néhány önmagán is túlmutató hős alakjában, kiknek sorsát majd 1948-ig fogjuk követni. Ezeknek «««t jelentősége, az osztálytudatos forradalmártípus jelentősége, habár csak rövidebb ideig tárgyalom, ék-et messze túlnő a Bálint-típus jelentőségén. De én Bálintot is hősnek te tartom, annak ha laggan csak lassan jut is el a forradalmi felismerésig, s hősnek is írom meg, azzal a szándékkal, hogy egy szép példaképet formáljak meg. A III. kötetben kezdődik meg a kis Juliska főalakká való fejlesztése: egy nagyon szép, fiatal forradalmár női típust akarok belőle formálni. Farkas Zénót az ország fokozódó fasizálódása tovább erősíti, fejleszti, ellenzéki fejleszti dacos, ellenzéki, anarchikus mivoltában. A II. kötet szerelmi epizódjában ugyan erkölcsileg megbukott, de ugyanígy megbukott volna az I. kötetbeli Farkas