Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)

1951

Elkerülhetetlen-e a háború? Levél egy angol vegyészbarátomhoz Kiadatlan. - 6 f. terjedelmű gépiratmásolata a PIM Dé)~y-hagyatékának 63., Beszédek, cikkek, műfordítások kézirattári egységéhen Cikkek pallium. Az I.f.jobb felső sarkában Déry kézírásával: „Nem jelent meg!" Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a keltezés nélküli és feltehetően nem misszilis levél időbeli besorolását az írónak a nyolcadik bekezdésben található hivatkozása tette lehetővé. Édesanyja ugyanis 195l-ben volt 88 éves - ahogy a szöveg emlegeti. A további finomítást a békéért folytatott aláírásgyűjtésre való hivatkozás kínálta. A Béke Világtanács 1951. február 21-24. között Berlinben ülésező I. kongresszusa fordult ugyanis a béke híveihez, hogy tömeges aláírásgyűjtéssel sürgessék az ún. „öthatalmi békeegyezmény" megkötését - a koreai háború, Nyugat-Németország újrafegyvérkezése és az elhallgatott, de annál intenzívebben folyó szovjet hadikészülődések közepette. (Déry a kezdeményezést „stockholmi békefelhívásként" emlegeti, abból kiindulva, hogy e mozgalom eredetileg innen, Svédországból indult.) Magyarország természetesen csatlakozott a berlini felhíváshoz: már 1951. április 8-án meg is kezdték az aláírásgyűjtést, s két hónappal később, az Országos Béketanács június 16-i ünnepi ülésén - a Parlamentben bejelentik, hogy az országban 7 millió 148 ezren írták alá az ún. békeívet. Déiy cikke szinte bizonyosan ehhez a látványos befejezéshez kapcsolódik. Talán nem felesleges ehelyütt emlékeztetnünk arra, hogy Déry már 1946-ban, az írók debreceni kongresszusán fellépett az új fegyveres konfliktus lehetősége ellen, részt vett 1948 augusztusában a wroclawi nemzetközi békekongresszuson, s itthon nyilatkozatban is kiállt a béke mellett. (L. kötetünk Határozati javaslat a békéről, A béke és háború kérdéséről, valamint Lengyelországi út 1948-ban című írásait.) Miután 1950. február 22-én az Elnöki Tanács hivatalosan is elfogadja a Béke Hívei Világkongresszusának békefelhívását - az elsők között írja azt alá a Magyar írók Szövetségének tagjai közt (L. A magyar írók felhívása a békéért. = Szabad Nép 1950. ápr.27. 97.sz. 2.), s ott találjuk őt egy évvel később az írók és művészek békegyűlésének elnökségében is. (L. „A művészet minden erejével küzdünk a békéért". = Szabad Nép