Déry Tibor: Szép elmélet fonákja (Déry Archívum 15. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2002)
1948
l. SZOMSZÉDASSZONY. Jól van, szomszéd Süveges úr, igaza van, istenáldja! Istenáldja Jöjjön, Kovács néni! I. SZOMSZÉDASSZONY súgva. Viszontlátásra, Süveges úr! Maradjon itthon. Ajtónyitás 3. SZOMSZÉDASSZONY halkan. Ha mégis elkujtorogna, szomszéd, kopogjon be hozzám, majd én benézek az asszonyhoz! Ajtócsukás, egy pillanatnyi csend SÜVEGES. Nehéz a szívem, Juli, de nem tudok most veled maradni. Öt perc múlva el kell mennem, ha a fene fenét eszik is akkor is! SÜVEGESNÉ sírva. Ne menj el, Sándor! Meglásd, bajba kerülsz, ha ma elmész. Érzem, hogy bajba kerülsz. SÜVEGES. A kutyaúristenit, hát ha már az embernek a saját felesége sem áll mol Jé^-mellette! SÜVEGESNÉ. Az apámat méf elvesztettem, s most téged is ... SÜVEGES. Abbahagyod? SÜVEGESNÉ. Mit akarsz? SÜVEGES. Szükségem van a segítségedre! SÜVEGESNÉ csendesen. Én veled vagyok, Sándor, én nem hagylak el. De te se hagyj el engem! SÜVEGES. Nem tudok mást felelni, csak azt, hogy el kell mennem! Akarsz a segítségemre lenni? SÜVEGESNÉ. Mondd! SÜVEGES. Lehet, hogy figyelnek, érted? SÜVEGESNÉ. Mondd tovább! SÜVEGES. Ezeket a nyomtatványokat itt most kétfelé osztom. Ha az éjjel házkutatás lenne az éjjel nálunk, akkor talán megmenekszik az a fele, amelyet magammal viszek, ha meg engem kapnak le az utcán, akkor talán megmarad az a része fele, amelyet itthagyok. Érted? SÜVEGESNÉ. Mondd csak Sándor, miért nem égeted el inkább az egészet? SÜVEGES. S ha nem igaz, hogy figyelnek? ... ha tévedtem? Akkor hiába égettem el! SÜVEGESNÉ. Olyan fontos? SÜVEGES. Igen. SÜVEGESNÉ. Mondd tovább! SÜVEGES. Ha reggelre ötig nem jövök jönnék haza, akkor hajnalban vidd e4 magaddal a csomagot a gyárba, add oda Bélának, s mondd meg neki, hogy lebuktam ... SÜVEGESNÉ panaszosan. Sándor! SÜVEGES ... ha viszont eljönnének az éjjel, halkulva akkor te nem tudsz semmiről ... semmiről ... Csend. Gyári duda. Gépzúgás, majd beközelítve egy csiszológópnokkorongnak a meg-megszakadó fütyülése; lépések SÜVEGESNÉ. Béla! BÉLA. Mindjárt!