Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. június 3
1957 FELELET. Az a szó, hogy politikai tevékenység, zavar engem, mert nem tudom pontosan elhatárolni, hogy az egyes intézkedés vagy ténykedés politikának számít-e. Ezért mindent elmondok, amire visszaemlékszem. Ami az írószövetség elnöksége egészét illeti, 1956. november 4-e után aktuális problémákkal foglalkoztunk, idősorrend nélkül. Közvetlen 1956. november 4-e után elterjedt a városban, hogy deportálják a fiatalokat. Ilyen problémával több esetben felkeresték — előttem ismeretlen személyek — az írószövetséget, az egyes írókat, énhozzám is jutottak ilyen hírek. A hírek engem és írótársaimat is felizgatták, és ebben a tárgykörben összehívtuk az elnökségi ülést, ahol megbeszéltük, mit kellene tenni. Emlékezetem szerint, az a döntés született, hogy egy küldöttséget küldünk a kormányhoz és a szovjet parancsnoksághoz. A két delegáció közül csak arra emlékszem pontosan, amely a szovjet parancsnokságra ment. Ez állt: Veres Péter, Illyés Gyula és Háy Gyula írókból. Arra emlékszem még, hogy a kormányhoz küldendő delegációba engem is jelöltek, de nem vállaltam. A szovjet parancsnoksághoz kijelölt küldöttséget röviddel a bejelentés után fogadta a városparancsnok. A következőkről számoltak be: előadták panaszukat, melyre ígéretet kaptak, hogy kivizsgálják. Továbbá a szovjet parancsnokság megkérte a küldöttség tagjait, hogy minden, e tekintetben származó (sic!) konkrét eseteket hozzanak a tudomásukra. Megjegyzem, hogy ennek a feladatnak teljesítésére létrehozott az író- szövetség egy panaszirodát két tisztviselőből, ahová az ilyen irányú híreket vártuk. A panasziroda további munkáját nem ismerem. Az egyik elnökségi ülésen az írószövetség titkársága bejelentette, hogy Menon, India moszkvai nagykövete közölte a Kádár-kormánnyal kormányának azt a kívánságát, hogy a magyar írók képviselőivel beszélgetést folytasson. Az elnökség Tamási Áront, Örkény Istvánt és engem jelölt ki e megbeszélésre. A megállapított napon - amely egybeesik a nőtüntetés napjával - az írószövetség gépkocsiján kimentünk a margitszigeti nagyszállóba, ahol Menon fogadott a prágai hindu nagykövet és egy fiatal hindu társaságában."147 A beszélgetés angol nyelven folyt, s nagyobb részét Örkény tolmácsolta. Menon egy helyzetképet kívánt tőlünk, amelyet egymást felváltva és kiegészítve úgy adtunk, hogy legelőször részletesen ábrázoltuk az ország politikai helyzetét néhány évre visszamenőleg, és miként került sor 1956. október 23-ra. Konkrétumokra nem emlékszem a beszélgetésből, de elmondtuk neki nagyjából az íróknak azt a meggyőződését, hogy egy népi forradalmi megmozdulásról van szó, amelynek kiváltó oka elsősorban a Rákosi-rezsim hibái, célja pedig egy magyar viszonyoknak megfelelő szocializmus. KÉRDÉS. Ismertesse részletesen, kinek milyen álláspontja volt konkrétan [a] Menonnak tett közlésekben és milyen jellemzést adtak a politikai helyzetről, az ellenforradalomról. Ne általános formában beszéljen erről! FELELET. Kérem, el fogom mondani, de csak azt, amire konkrétan emlékszem, hogyan folyt le a beszélgetés és amennyire emlékszem, azt is, hogy ki mit mondott. Emlékezetem szerint a nagyszálló egyik I. emeleti szobájában folytattuk le a beszélgetést a fent vallott személyek részvételével. A tanácskozás elején Menon kife96
