Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. május 27
1957 KÉRDÉS. Válaszából az derül ki, hogy lényegében Önök 1956 novemberében egy koalíciós rendszerről beszéltek, illetve ilyen memorandumot készítettek. FELELET. Igen kérem, lényegileg ez egy koalíciós időszakra emlékeztető javaslat volt részünkről, azzal a különbséggel, hogy nemcsak a pártok, hanem egyéb szervek is képviselték volna magukat benne, ami a munkásságnak abszolút többséget biztosított volna. Tény, hogy ezen a megbeszélésen én mint véletlen vendég részt vettem, de mint fentebb említettem, elkészítésének körülményeit nem ismerem. KÉRDÉS. Mit tud a memorandum további sorsáról? FELELET. A memorandum további sorsát illetően azt tudom, hogy tervbe volt egy-egy példányát megküldeni a kormánynak és az illetékes képviseleti szerveknek. Arról nincs tudomásom, hogy valójában erre sor került-e. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a javaslat a Petőfi Párttól indult el, és nem a fenti összejövetel álláspontja volt, jóllehet valamennyien - köztük én is - helyeseltük a gondolatot. KÉRDÉS. Milyen szerepe volt Önnek a továbbiakban a memorandummal kapcsolatban? FELELET. Az én szerepem annyi volt, hogy egy más gyűlésről, a vasasoktól jövet elhatároztam, hogy megnézem, mi folyik a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsnál. Erre senki nem bízott meg, csupán mint író határoztam el, hogy elmegyek. Megjegyzem, hogy velem jött Örkény István barátom is. Az Akácfa utcába érve ismerősök bevittek - nevet nem tudok - mindkettőnket. Amikor beértünk, már fel volt függesztve, vagy néhány perc múlva felfüggesztették a gyűlést, és a tárgyalóterem (sic!) csak a tanácstagok maradtak. Ez alatt az idő alatt hozzámlépett az egyik, már fentebb említett, Illyéséknél megismert fiatalember, aki átadott nekem egy kb. 20-25 sorból álló javaslattervezetet, amely az Alkotmányozó Tanács létrehozásának szükségességét tartalmazta. Mondva, hogy itt az alkalom a Központi Munkástanács tagjaival ismertetni. Én a kérésének eleget téve átvettem tőle az iratot. Előzőleg'megkérdeztem tőle, miért nőm ő maga adja át, amire azzal felelt, hogy őt-nem hallgatják mog. Közöltem az elnökkel szándékom, majd felolvastam az írást, hozzátéve, hogy vitassák meg. Felolvasás után véleményt senki nem nyilvánított, hanem elkérték tőlem az írást és kiküldtek a teremből. Megjegyzem, hogy amikor az iratot a fiatalembertől átvettem, megkérdeztem tőle, hogy miért nem ő viszi be az írást? Ő azt felelte, hogy őt nem hallgatják meg. KÉRDÉS. Mit tartalmazott az Ön által felolvasott írás? FELELET. Az általam felolvasott írás a fent említett memorandumnak egy rövid kivonata volt, amely kizárólag az Alkotmányozó Tanács feladatát és szervezetét tartalmazta. KÉRDÉS. Határozottan emlékszik Ön arra, hogy a fenti gyűlésen más nem történt? FELELET. Határozottan állítom. KÉRDÉS. Közlöm Önnel, hogy a vizsgálat birtokában van a Nagy-budapesti Központi Munkástanács 1956. november 15-én készült gyorsírói jegyzőkönyve, ahol Ön ismertette a fenti iratot. Szó szerint a következőket mondta: „Meg szeretnék hívni ide 90
