Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. május 27
1957 Nem tartom kizártnak, hogy előtte telefonon beszéltünk, amikor is megállapodtunk abban, ha kocsim lesz, érte megyek, de erről nincs határozott emlékem. KÉRDÉS. Kik tartózkodtak Illyés lakásán, amikor Ön odaért, és mi történt később? FELELET. Amikor én megérkeztem, Illyésnél volt már Veres Péter és - nincs határozott emlékem — talán Tamási Áron. Rövid ott tartózkodásom után odajött két ismeretlen fiatalember, akikről nem tudom, hogy milyen célból jöttek. Azt tudom, a Petőfi Pártból voltak. Rögtön a két fiatalember érkezése után jött Farkas Ferenc"*, majd Bibó nevű személy*, aki utóbbi közvetlen távozásom előtt jött meg, akkor ismertem meg és néhány percig beszélgettünk vele. KÉRDÉS. Ismertesse részletesen: miről beszélgettek Illyés lakásán? FELELET. Nem tudok visszaemlékezni, miről beszélgettünk, kivéve a Farkas által felolvasott memorandumról. KÉRDÉS. Ezt a válaszát nem fogadom el, mert kizártnak tartom, hogy semmire sem emlékezzék a fenti összejövetelt illetően. FELELET. Kérem, bizonyára beszélgettünk irodalmi kérdésekről, a Petőfi Pártról, de nem emlékszem határozottan. Egyetlen határozott emlékem van, az, hogy Farkas Ferenc hozott magával egy memorandumot, melyet felolvasott. Erről tudok beszélni, mert tartalmazott egy olyan részt, hogy a kormány hozzon létre egy alkotmányozó tanácsot, melynek az elnöke Kodály Zoltán legyen. Tagjai: Farkas Ferenc a Paraszt Párt részéről, Kelemen az SZDP részéről**, az FKP részéről Kovács Béla"76 neve merült fel. Az MSZMP részéről nem vetettünk fel nevet azzal, hogy a párt maga jelöli ki képviseló'it. Megjegyzem, hogy a memorandum nem nevezett meg senkit név szerint, csak úgy tartalmazta, hogy valamennyi nagy párt képviselje magát az Alkotmányozó Tanácsban. Helyet kapott volna továbbá a Nagy-budapesti Központi Munkástanács, az írószövetség, Honvédség, szakszervezetek, amelyek kijelölték volna a képviselőiket. KÉRDÉS. Ki készítette a fenti memorandumot és mit tartalmazott még? FELELET. Nincs tudomásom arról, ki készítette a memorandumot. Tartalmát illetően részletet nem tudok. A lényege az volt, hogy ismertette az ország akkori helyzetét, s mint egy olyan következtetést, hogy egy Alkotmányozó Tanács létrehozása segítséget nyújtana kikerülni a meglévő bajokból. KÉRDÉS. Hogyan értékeli Ön a fenti memorandumot? FELELET. Értékelésemhez szeretném előre leszögezni, hogy sem én, sem a fenti személyek a Kádár kormányt nem tartottuk elég erősnek ahhoz, hogy egyetlen párt, az MSZMP segítségével meg tudja szilárdítani a helyzetet. Ebből a - ma már látom, hogy helytelen - nézetemből a memorandumot helyesnek tartottam, mert vita- és kiinduló alapot és segítséget nyújthatott volna a kormány részére ahhoz azzal, hogy a meglevő bajok megoldására egy Alkotmányozó Tanácsot hívnak életre. Részemre megnyugtató volt az, hogy a munkásság abszolút többséget kapott volna a fenti szervben. * Bibó István (1911 -1979) jogtudós, egyetemi tanár, 1956. november 3-4. között államminisztcr. L. még az 1957. augusztus 28-i kihallgatást. ** Valószínűen Kelemen Gyula (1897-1973) politikus, 1956. november 3-4. között államminiszter. 89
