Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - A félfűlű (1975)
c4 (élfühl 51. kép. Sétára indulnak, Hamilton elöl, a csuklyás a lánc végével a kezében, mögötte. Elhaladnak néhány sátor mellett, melyekben az őrök hangosan hortyogva alszanak. Hortyogás. CSUKLYÁS. Aztán hogy aludtál, fiacskám? HAMILTON. Köszönöm, jól! CSUKLYÁS. Aztán mi szépet álmodtál? HAMILTON. Álomtalanul. CSUKYLÁS. Hogyhogy? Egy patakhoz érnek, Hamilton prüszkölve megmossa benne arcát, kezét. CSUKLYÁS. Jól esik, fiacskám? HAMILTON. Az igazat megvallva, uram, egy meleg fürdő jobb lett volna. CSUKLYÁS. Telhetetlen egy ember! Hogyhogy nem álmodtál? HAMILTON. Azt hiszem, a barmok sem álmodnak. CSUKLYÁS. Nem tudható. HAMILTON. Hát persze hogy nem álmodnak, mert nem tudnak a vágóhídról. Fiatal lévén én sem tudtam arról, hogy minden emberre is végül az vár. 52. kép. Hamilton a cölöphöz kötve a körmét rágja, a nyiszladékot gondosan elraktározza egy gyufásdobozba, ezt elrejti a szikla egy hasadékába. 53. kép. Az ügyeletes csuklyás egy nagy fazék paradicsomos, sajtos makarónit hoz. Hamilton állati mohósággal ráveti magát. 54. kép. Reggel. Napfelkelte. Három kocsi érkezett, legelöl a fehér Ford. Hamilton erős motorzúgásra ébred, riadtan felül. A szín egy pillanat alatt megtelik fölfegyverzett csuklyás haramiákkal. Egy a többinél magasabb termetű testes csuklyás alak a földön ülő Hamilton elé lép. Föléje hajol, megtapogatja takaróját. A kíséretében lévő fegyveres csuklyások tiszteletteljes kört vonnak köréje. Női hangon szólal meg. FŐNÖKNŐ. Bizony ez vékony! Nem fázol fiacskám? HAMILTON. Azt hiszem, nem szórakozni hoztak ide. Mit kíván, hölgyem? FŐNÖKNŐ. Majd kicseréljük egy melegebbre. A puszta földön alszol? Miért nem kértél egy ágyat? HAMILTON. Hát még meddig akarnak itt tartani? FŐNÖKNŐ. Majd felküldök egy vaságyat és egy matracot. Etetéseddel hogy vagy megelégedve, fiacskám? HAMILTON. Köszönöm. FŐNÖKNŐ. Vagyis? HAMILTON. Néha jóllakom. FŐNÖK fejét csóválva. Elvem, hogy foglyainkkal, amíg érdemes, tisztességesen 514
