Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - A félfűlű (1975)
cÄ fél fű hi kell bánni. Nyomtató lónak ne kössük be a száját. Mit kaptál tegnap reggelire, ebédre, vacsorára, fiam? HAMILTON. Reggelire isteni fekete kávét, margarinos kenyérrel, ebédre makarónit... FŐNÖKNŐ. Reszelt parmezánnal? HAMILTON. Reszelt parmezánnal vastagon behintve, estére pedig, hajói emlékszem, három pár toscanai kolbászt. FŐNÖKNŐ. Főzve vagy sütve? HAMILTON. Főzve. FŐNÖKNŐ. Visszatérve a reggelire, miért margarinos kenyeret, miért nem vajasat? HAMILTON. Unom e pompás hegyi remete életet, signora. Meddig akarnak még itt tartani? FŐNÖKNŐ. Tehát etetéseddel meg vagy elégedve? Akkor nem tudom, miért vagy olyan rossz színben. Talán az erős hegyi levegő? Nem kívánnál női társaságot? HAMILTON. Nem válaszolok. Szíveskedjék kivégezni vagy szabadon engedni, signora! FŐNÖKNŐ. Egyiknek sincs még itt az ideje. Intésére az egyik csuklyás egy kis tábori széket állított Hamilton fekhelye mellé. FŐNÖKNŐ. Visszereim vannak, fiam, nem szeretek állni. Alkomban csúnyán kidagadnak. Gumiharisnya sem használ. Az egyik haramia a Főnöknőhöz lép, a fülébe súg. FŐNÖKNŐ. Hozd ide! A haramia a szikla repedéséből kikotorja a gyufásdobozt. Főnöknő a tenyerébe rázza a tartalmát. FŐNÖKNŐ. Ez mire jó? HAMILTON. A magántulajdon híve vagyok, signora. Ha valami, az ember körme kimeríti a magántulajdon fogalmát. Két kezem termelte s a magam munkaerejével szereltem ki. Tiltakozom. FŐNÖKNŐ. Mi ellen, fiam? Egy tucat zsebkendőt is felküldök, mert úgy látom, könnyeidet tenyereddel törlőd. S mihez kezdesz, ha netán megnáthásodsz? HAMILTON ingerülten. Újra kérdem, meddig akarnak még itt tartani? FŐNÖKNŐ. Ó heves vérű fiatalság! Ha ismernéd Dante a Pokol című költeményét, méltányolni tudnád helyzeted mérhetetlen előnyeit. Majd felküldöm neked. Főnöknő egy széles mozdulattal körbe mutatja a fennsíkról látható nagy tájat, hegyeket, völgyeket. 55. kép. Lent az egyik völgyben egy csapat lovas carabinieri vonul, egészen apróknak látszanak. 56. kép. Egy kopár fennsíkon keselyűk emberi csontvázak között röpdösnek. 57. kép. A haramiák némán, vigyorogva nézik a lent vonuló carabinieriket. 515
