Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - Számadás (1968)
Hmímatlái zuhatagaként. A Duna hídfőjéhez érkezve, Professzor megáll egy ember előtt, aki egy asztalkán a szabad ég alatt bort mér ki. EMBER. Öt hatvan. Professzor iszik. EGY ŐSZ HAJÚ BARÁTSÁGOS KÉPŰ ASSZONY szintén kér egy pohárral. Professzorhoz. A vásárcsarnokban, ott szemben már karácsonyfa is van. Ilyenkor kéne venni, akinek van pénze, mert később már csak az utóját kapja. PROFESSZOR. Karácsonyfa? Professzor továbbmegy. Néhány lépéssel odébb. EGY MÁSIK UTCAI ÁRUS szilvapálinkát kínál neki. Príma bosnyák szilvóriu- mot tessék, három forint egy kisüveggel, közvetlenül Belgrádból, adhatok belőle? Professzor iszik, elfintorodik, kiköpi, tovább megy. A hídra érkezve, ahol a nyüzsgés már nem olyan sűrű, mint az utcán, egy kis ideig megáll a korlátnál, ráhajol, nézi a nagy folyót, a sodródó jégtáblákat. A szél lekapja fejéről a kalapját, a vízbe repíti. Professzor lobogó ősz hajjal megy tovább. A másik partra érve, megáll, tűnődik, hogy balra vagy jobbra menjen, aztán ötletszerűen balra fordul, talán mert jobbról belekönyököltek. Egy kiégett páncélos mellett halad el. 32. kép. Egy néptelen kis utcán egy bezárt ajtajú ház előtt fáradtan leül a Professzor egy földre zuhant gerendára. Az utcai lárma lassan elhal, a csendben előbb halkan, majd mind feltűnőbben, végül egészen hangosan hallható a ritmikus, fémes hang all. képből, az ezüstirón kopogása a bronztálon. 33. kép. Közbeszúrt jelenet. Hang nélkül. A 22. kép ismétlése. Egy szép női arc közelképe, kifelé néz az ablakon. Kicsiny, jól kivehető, de nem csúf forradás van az arcon, mély szomorúság ül rajta, kisvártatva könny csordul ki a nő szeméből. 34. kép. Közbeszúrt jelenet. A szűk, gyengén megvilágított utca, ahol a Professzor lakik. A Diákot az 1. képből megállítja egy járőr. Igazoltatják. JÁRŐRPARANCSNOK civilben, karszalaggal. Egy pillanatra! DIÁK. Tessék! PARANCSNOK. A papírjait! DIÁK bizonytalanul. Milyen papírjaimat? PARANCSNOK bizalmatlanná válik. Még kérdezi? A személyi igazolványát! A DIÁK a zsebébe túr. Alighanem a másik ruhámban felejtettem. PARANCSNOK gúnyosan. Úgy, van másik ruhája is? Diák? DIÁK. Igen. PARANCSNOK. Velünk jön. DIÁK. De hát ez nevetséges! Milyen jogon tartóztat le minden ok nélkül az utcán ... PARANCSNOK. A folytatást majd az őrszobán meghallgatjuk. 484
