Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1964 - Wilhelm Unger: Hazája agyonhallgatja
1964 Wilhelm Unger: Hazája agyonhallgatja Először: Seine Heimat schweigt ihn tot. Ein Gespräch mit dem Ungarn Tibor Déry. - Kölner Stadt-Anzeiger 1964. okt.21. Nr.245. 3—4. Magyarul itt először - Csala Károly fordításában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: kötetünk nyitó írásához hasonlóan jelképes embléma, amely találóan jeleníti meg az író társadalmi helyzetét és belső tartását: ez esetben alkotói visszavonultságát, hetvenéves születésnapjának hazai visszhangtalanságát - és azt a hetven piros rózsát, amelyet külföldi olvasói nevében küldetett neki Hamburgból a Die Zeit szerkesztősége. Az írásban előforduló hivatkozásokhoz: Budapesten 1964. október 15- e és 17-e között ülésezett a Nemzetközi PEN a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Tanácskozásának témája a Hagyomány és újítás korunk irodalmában volt. A Déry asztalán észrevételezett könyv - Konrad Lorenz tanulmánykötete: Das Sogenannte Böse. Zur Naturgeschichte der Aggression. (A kérdéssel kapcsolatos gondolatait nyolc év múlva veti papírra: Alkonyati táj egy gyilkossággal s a folytatásával. In Botladozás. 2.köt. 501-504.) Lukács György említett születésnapi cikke - a Frankfurter Allgemeine Zeitung október 17-i számában jelent meg. Budapesten - Déry Tibor hetvenéves című névtelen írással - egyedül az Élet és Irodalom emlékezett meg az évfordulóról: 1964. okt.17. 42.sz. 9.-E megemlékezésben található Déry-idézet az Emlékek az alvilágból című írásából való. (L. Botladozás. 2.köt. 117.) Az interjúban említett Az óriás forgatókönyve majd csak 1976-ban készül el. Wilhelm Unger a Fischer által 1963-ban megjelentetett Rechenschaft und andere Erzählungen című kötetet kapta ajándékba. Nehezemre esett volna Budapestet elhagyni anélkül, hogy Déry Tiborral beszéltem. Sok érdekes arcéit figyeltem meg a nemzetközi PEN-konferencián. Ám Déry Tibor nem volt köztük. Igaz: egyszer jelen volt az egyik vitán a Tudományos Akadémián, hogy jószándékát kimutassa. De azután távolmaradt. Egyedül akar lenni. A nagy magyar író megtanult egyedül lenni. Kétszer csukták magánzárkába meggyőződése miatt, egyszer Horthy alatt, majd pedig az 1956-os felkelés leverése után. Ezekben az októberi napokban épp nyolc esztendeje, hogy a szabad világ Budapestre tekintett. Mindannyian visszafojtott lélegzettel figyeltünk. Két név járta be ak414
