Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1963 - Előszó a G. A. úr X.-ben The New Hungarian Quarterly-beli közléséhez
1963 Déry nemegyszer felhívta a kéziratra a figyelmet, s nyugati felolvasó- kőrútján már részleteket is olvasott fel belőle. - Megindult a kiadás engedélyezése körüli huzavona. Egyrészt a kulturális kormányzat el szerette volna kerülni azt, hogy netán külföldön jelenjék meg először, másrészt úgy kívánt neki országon belüli nyilvánosságot biztosítani, hogy kinyilatkoztassék: a regény nem a szocializmus ellen szól. (E kötélhúzásról I. Domokos Mátyásnak, a regény kiadói lektorának a visszaemlékezéseit, in Kortársak Déry Tiborról. 1994. 13-15., valamint uő.: Műhelytitkok a közelmúltból. Déry Tibor: G. A. úr X.-ben. Beszélgetőtársa Réz Pál. = Forrás (Kecskemét) 1994. febr., 2.sz. 55-61.) Végül megszületett a kompromisszum: a szerző írjon egy előszót, amelyben mindezt elmagyarázza, illetve érzékelteti. - Déry - igen is, nem is módon - megírta azt, s a regényt beharangozó első fejezetek már ezzel jelentek meg 1963 novemberétől az Új írás ban. (S természetesen 1964 elején a mű könyvalakban való közzététele alkalmából is.) A mi előszavunk azonban nem azonos ezzel a szöveggel, bár valószínűleg egy időben készült vele, hiszen kézirataik egymást követik a már említett fogalmazási füzetecskében. - S szelleme is különbözik a magyar olvasónak szánttól: kevésbé didaktikus és magyarázkodó. A regény elejének a New Hungarian Quarterlyöen közzétett fordításához készült, amely közlés - több mint fél évvel megelőzve az Új írást - egyfajta villámhárító szerepét vállalva, s kifogva a szelet a mű esetleges külföldi „kalóz” kiadása elől. Ismerve a hatalom szándékait - Déry elemében érezhette magát. Írása formálisan vállalta ugyan a kalauzhajó szerepét, ám egészen más kikötőt választott magának. Az eleve többrétű műnek a börtönlétre vonatkozó olvasatát kínálja értő partnerének - szellemesen, áttételesen, kihagyásokkal - úgy, hogy közben kuncogva egyetlen szót sem ejt a lényegről. - Mindezt természetesen a folyóirat szerkesztőjének, Boldizsár Ivánnak cinkos egyetértésével. G. A. úr útijegyzetei, melyeknek egy részlete alant olvasható, véletlenül került a szerkesztőség birtokába birtokomba. Bár mind különc tartalma, mind kissé modoros stílusa ellen sok jogos kifogást lehetne felhozni, úgy vélem, egy-egy részletét - de végeredményben talán az egész jegyzetanyagot is történelmi hitelesség kedvéért a közönség elé lehet bocsátani (hiteles adatai s emberi megbízhatósága miatt-/ok-án bátran/ kedvéért érdemesnek látszik arra, hogy közönség elé bocsássuk) a közösség ízlésének és erkölcsi érzékének veszélyeztetése nélkül nyilvánosság elé lehet bocsátani. Beillik egyébként történelmi visszapillantásnak vagy ha úgy tetszik A történelem tanúsága szerint az e[mberi]ség egyik legkedvesebb szórakozása, hogy gondosan megvizsgálja tapasztalatait és szüntelen okul rajtuk; tán ezek a jegyzetek is valamennyire hozzá fognak járulni e hasznos időtöltéshez. 386
