Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1961 - Felelős vagy! Filmszinopszis és filmnovella
1961 Filmnovella Budapest ostromának utolsó napjaiban vagyunk. Berda I[mre] építész, kommunista szimpatizáns előkelő belvárosi lakásában több embert rejteget, kiket a nyilasok már rég keresnek: egy baloldali, bár nem k[ommunista] írót, egy híres, Nobel-díjjal kitüntetett tudóst, egy illegálisan dolgozó kommunistát stb ... Mindezek Mindannyian családostul vannak nála, ellátásuk az ostrom nehéz körülményei között sok gondot okoz Ilusnak, B[erda] fiatal feleségének; hisz még a vizet is a harmadik házból, az udvar kútjából kell felhoznia a IV emeletre. Még több gondot ad a lakás túlzsúfoltsága és a nyilaspárti házfelügyelő gyanakvó rosszindulata, kinek az udvari lakásában esténként összeverődnek a razziákról hazatérő nyilasok, felosztják a zsákmányt, lakmároznak, részeg üvöltésük, énekük felhallatszik a lakásba, nem lc[hot] t-udni,—mikor törnek be a gynnúo—lakásba, bármely pillanatban beállíthatnak házkutatásra. Egy este, sötétedés trtéft előtt megállapodott csengőjelzéssel bekéredzkedik a lakásba egy Ginzburg, egy műegyetemi diák, Berdának egy fiatal barátja, aki élelmiszert szokott hozni a bujkálok részére, szükség esetén hamis papírokat is tud szerez «* szerez, híreket hoz. De ezúttal üres kézzel érkezik, feldúlva, sápadtan. Megtudta, hogy az éjszaka nyilas razzia lesz abban a házban, melyben hetven éves anyjával együtt rejtőzködik, s arra kéri B[erdáé]kat, hogy egy éjszakára fogadják be a beteg öregasszonyt, kit most már nijncs] ideje máshol elbújtatni: - ha a ny[ilas]ok megtalálják, kiviszik a téglagyárba, ez az öregasszony halála lenne. B[erdá]ék nehéz dilemma elé kerülnek. Hisz nemcsak, hogy nagyon szeretik a fiút, de hálára is vannak kötelezve iránta, hisz számtalan szolgálatot tett már nekik - másrészt, ha mo[st] idehozná a lassú mozgású nehézkes öregasszonyt, felvezetné a négy emeleten stb., szinte elkerülhetetlen, hogy a házmesternek vagy valamelyik lakónak fel ne hívná a figyelmét, amivel valamennyiöknek az életét kockáztatná. A fiatal B[erdá]né erélyes, gyors, céltudatos, egy szempillantás alatt felméri a helyzetet.-Nem - mondja. De B[erda] látja a fiú megrendülését, meginog gondolkodóba esik. Nem kellene-e mégis vállalni a kockázatot azzal a súlyos ténnyel szemben, hogy szinte bizonyosan halálraítél egy e[mber]t? S bár igaz. Vár. Humanizmusa szembekerül az asszony nagyobb perspektívája de kíméletlenül józanul gyakorlati s esek a végső célra tekintő emberszeretetével.- Várjon, fiam! - mondja tűnődve.- Ne várjon! - mondja az asszony. - Nem tehetjük meg.- Az anyám életéről van szó - mondja a fiú halálsápadtan. - Nem érti, hogy az anyám életéről van szó?- Nálunk tizenegy ember rejtőzik - feleli az asszony tizenegy fiatal élet, nifnes] jogom, h[ogy] ezeket kockára tegyem egyetlen öregasszony kedvéért.- Mérlegre teszi az árut? - kérdi a fiú.- Igen - mondja az asszony s könnybe lábadt szemmel elfordul. 344
