Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve. 1957. október 25-november 5. Részletek
1957 Visszamentünk, elszívtunk egy-egy Figarót a forradalom emlékére. A kávéház már majdnem üres volt, egészen csendes. Mi sem beszélgettünk, rövidesen hazamentünk. Egy Minden ünnep annyit ér, amennyi áhítatot az ember a magáéból tud hozzáadni. Bp., 1957. okt. 18. Déry Tibor és társai tárgyalásának jegyzőkönyve 1957. október 25 - november 5. Részletek Kiadatlan. - A Déry Tiborra vonatkozó részletek gépirata: Legfelsőbb Bíróság NB II. 00101295718.sz. 1-38. Idézet formában néhány bekezdése in Standeisky Éva: Az írók és a hatalom 1956-1963. Bp., 1996. 347-353. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a Vida Ferenc tanácsvezető bíró betegsége miatt elhalasztott tárgyalás végül az eredeti elképzelésekhez képest három hét múlva, október 25-én kezdődött s november 5-ig tartott. Elsőnek természetesen Déry ügyét tárgyalták, s ez áthúzódott a következő napra is. Ót Háy Gyula követte, s 28-ra befejeződött Zelk Zoltán és Tardos Tibor meghallgatásával. A beidézett 37 tanút a tanács október 29-e és november 4-e között, öt munkanap alatt hallgatta meg. A vádbeszédre még november 4-én, a védésre és az utolsó szóra a következő napon került sor. ítélethirdetés november 13-án volt, amelyről a másnapi sajtó csak néhány sorban adott hírt. Az év demonstratív peréről több feljegyzés is fennmaradt a Magyar Országos Levéltárban. Elsőként a hivatalos tanácsjegyzők kézzel írt fogalmazványait említjük, amelyek változó minőségűek. Az első napról írottak - feltehetően Ohád János feljegyzésében - még úgy-ahogy olvashatók és elfogadhatók. A másodiké, Szayly János írása azonban nemcsak rosszul olvasható, de tartalmilag is hézagos; csonka mondatoktól, félrehallott nevektől hemzseg. (L. MOL XX — 5 — h 71.d. 2.CS. 1-37., 148-186.) - Ezzel párhuzamosan töredékesen találunk egy gépiratot is a vádlott politikailag kulcsfontosságúnak tartott megnyilatkozásaival: szövege kifogástalan minőségű, nyilvánvalóan egy harmadik kéz munkája (l. uo. 71.d. 2.cs. 497-503.); nem kizárt, hogy a Belügyminisztérium számára készült, de az is elképzelhető, 181
