Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. augusztus 29
1957 András maradt a helyettese és a Központi Vezetőségben is minimális személyi változások voltak. Lényegében számomra csupán Nagy Imre kinevezése volt megnyugtató, mert már 1956. október 23-án éjjel arra gondoltam, amikor vele beszéltem telefonon, hogy a Központi Vezetőség akkor folyó ülésén azonnal hozzon határozatokat Nagy Imrének vagy miniszterelnökké, vagy pártelsőtitkárrá való megválasztásáról. Miután őt tartottam az egyetlen embernek, aki helyesen tud vezetni és az országot meg tudja nyugtatni. KÉRDÉS. Ön az írószövetség nevében az ellenforradalom alatt készített egy nyilatkozatot. Ismertesse ennek körülményeit! FELELET. Az ellenforradalom alatt írótársaimmal beszélve arra az elhatározásra jutottunk, hogy felemeljük szavunkat az utcai lincselések ellen. Ilyen előzmények után, úgy emlékszem, telefonon is beszéltem írótársaimmal, majd pedig az írószövetségben került sor a nyilatkozat megfogalmazására, melyet részben, de lehet, hogy egészében én készítettem és többen aláírtuk. KÉRDÉS. Felmutatom Önnek a Magyar írók Szövetsége nevében készült nyilatkozatot, mely megjelent a Magyar Honvéd november 2-i számában: „Tisztelet a forradalom halottainak” bekezdésű és „ne essék rajta folt” befejezésű. Azonos-e az Ön által készített írással? FELELET. Az előttem felmutatott nyilatkozatot én fogalmaztam, majd kértem írótársaimat, hogy aláírásukkal támogassák. Pontos dátumra nem emlékszem, de az bizonyos, hogy jóval november 2-a előtt készült a Rádió részére. Előfordulhat az is, hogy már valaki más előttem elkészítette és én hosszúnak tartottam és lerövidítve megadtam neki a végső formát. KÉRDÉS. Hogyan értékeli Ön ezt a nyilatkozatot? FELELET. Mai tudásommal úgy értékelem a nyilatkozatot - minthogy elismerem az ellenforradalmat -, hogy az eszközöket rosszul jelöltem meg a lincselések ellen, s ezzel az ellenforradalomnak segítettem. Ma már megállapítható, hogy az igen vegyes összetételből álló nemzetőrség egyes tagjainak átadni az általam meghatározott „vétkeseket” jelenthette azt is, hogy tisztességes emberek kerülnek tisztességtelenek kezébe, illetve olyan kommunista, akire haragszanak, kerül olyan emberek kezébe, akik gyűlölik a kommunizmust, és ezért nyilatkozatommal az ellenforradalomnak segítettem. Mai látásommal elítélem az általam végleges formában elkészített ilyen hangú nyilatkozatom, de megjegyzem, hogy amikor készítettem, az a cél vezetett, hogy hozzájáruljak az utcai lincselések megakadályozásához. KÉRDÉS. Folytassa vallomását, milyen tevékenységeivel segítette még az ellen- forradalmat? FELELET. Pontos dátumra nem emlékszem, kb. október 28-a, 30-a között írtam egy nyilatkozatot a Rádió részére, ugyancsak az utcai lincselések ellen. Erre is érvényesnek tartom az előző kérdésben tett megállapításaimat, mely szerint nem szándékosan, de ezzel is az ellenforradalmat segítettem. KÉRDÉS. Felmutatom Önnek a „Barátaim” bekezdésű és „tisztelet a forradalom 152
