Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - 1957. július 8
1957 ul egyszerre volt része Déry saját és egyben Nagy Imre perének. A kihallgatásokba közben, augusztus 13-án, Virág György százados is bekapcsolódott, bár a jelek azt mutatják, hogy László Istvánnal a kapcsolat továbbra sem szakadt meg. (A Déry tevékenységét megvilágító külső tanúk kihallgatását is László István százados vezette, így például Örkény Istvánét június 25-én, Kautzky Norbertét június 27-én, Nagy Imréét július 17-én, Losonczy Gézáét augusztus 30-án, 1. MOL XX - 5 - h 69.d. 4.köt. 40-^14., 130-132., 159-165., 205-211.) Tartalmilag e beszélgetések nem sok újat hoztak, hacsak nem a Nagy Imrével való viszony egy-egy részletében. Déry például meglepetten szembesült Nagynak azzal az állításával, hogy az tudott a Petőfi Körben tervezett szerepléséről, bár ennek ekkor nem sok jelentőséget tulajdonított. (Némi csalódás és tüske azért maradt benne, hiszen úgy érezhette: tettét tudtán kívül felhasználták a maguk érdekében.) Végül meg kell jegyeznünk, hogy ezekben a nyári hónapokban átmenetileg elviselhetőbbé vált Déry fogvatartása. Május 30-án kézhez vehette az első könyvcsomagot: M. Proust, Thomas Mann, Illyés Gyula köteteit (l. Három asszony. LXXXVIL), s levélírás mellett július 10-én engedélyt kapott az első beszélőre is. (Uo. XCII.) Talán ezekre a hetekre, Proust és Thomas Mann műveivel való új szembesülésének az idejére tehetjük Déry első börtönregényének a formálódását, amelynek bemutatására perének lezárását követően térünk majd vissza. 1957. július 8. KÉRDÉS. Tegyen vallomást a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa1"78 ideiglenes elnökségének 1956. november 24-én készült közleményéről. FELELET. így nem tudok a kérdésre válaszolni, mert az Értelmiség Forradalmi Tanácsa egyetlen ülésén vettem részt. Ez alkalommal olvastam egy gépelt iratot, mely több oldalból állott. Annak és egyéb közleményeknek az elkészítésében sem vettem részt. KÉRDÉS. Emlékeztetem Önt az Értelmiségi Forradalmi Tanács közleményének szövegéről, mely így hangzik: „A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának levele a Nagy-budapesti Központi Munkástanácshoz. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa, mint a magyar értelmiség legfontosabb szervezeteinek képviselője, kijelenti, hogy az egész forradalmi munkásság országos képviseletének megválasztásáig a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsot fogadja el a munkásság képviselőjének. Megismétli nyilatkozatát, hogy a magyar nemzeti forradalmi egységben változatlanul a munkásságot tartja a forradalom vívmányait megőrizni képes legfőbb tömegerőnek. Az értelmiség tehát a legszorosabb egységben kíván a munkássággal együttműködni, a nagy nemzeti kérdések megoldásában.” Beszéljen erről részletesen! 127
