Déry Tibor: Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964 - Déry archívum 16. (Budapest, 2002)
1957 - Lelkiismeret-vizsgálat
1957 radalom volt 1956. október 23-a után. Vétkesnek Hibásnak minősítem beszédem azon részét is, hogy Solohov szovjet író magyar kormánnyal egyező álláspontját indokolatlan határozottsággal utasítom el. A beszédem többi gondolataival ma is egyetértek és helyeslem. KÉRDÉS. Kíván-e még valamit előadni a fenti kérdéssel kapcsolatban? FELELET. Egyebet előadni nem kívánok. A jegyzőkönyv a vallomásom helyesen tartalmazza, melyet aláírásommal hitelesítek. Lelkiismeret-vizsgálat Kiadatlan. — Kéziratának másolata: MOL XX - 5 — h 53.d., l.köt. 177/1-19., gépiratának másolata uo., valamint MOL XX - 5 - h 70.d. 7.köt. 4-11., továbbá MTA Könyvtárának Kézirattára: Ms 60581269. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a kihallgatásokon meghurcolt ember mit tehet szorongattatásaiban? Különösképpen akkor, ha írástudó - s fogvatartói beismerést és „megbánást" várnak el tőle? Amikor ennek hangos kinyilvánításától függ életkörülményeinek számos könnyítése: a feleséggel való levelezés és láthatás, a mamának írt hamis levelek, a rabkosztot kiegészítő csomagok, az esetlegesen jobb, világosabb cella, az olvasás, netán az írás engedélyezése. - Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben és ilyen nyomás alatt megteszi a gesztust, továbbvive azt a szerepjátszást, amelyről a korábbi kihallgatásoknál már szóltunk. Persze, sajátos nyakassággal „vall”: a legtöbbször úgy, ahogy elvárják, ugyanakkor azonban van ereje még ahhoz, hogy az új kitételek mellé helyezze korábbi állításait, nem vonva vissza teljesen azok igazságát sem. A Petőfi Körben elmondott beszédét például úgy ítéli el, hogy annak részállításait továbbra is jogosnak és igaznak mondja; hogy egyben elhárítja - vagy legalábbis vádértékében jelentéktelenné csökkenti - azt a külső állítást, miszerint közszereplése érzékelhetően hozzájárult október 23-a kirobbanásához. - Vagy megtalálhatók a tényleges bűnbánatnak is némi elemei a szövegekben? Mint ahogy a november 2-án megjelent Barátaim kezdetű írásában is felfedezhető a következményektől való megrettenés? Nem kétséges: jelen vannak. E helyütt elégedjünk meg ennek puszta megállapításával. A mélyebb lélektani vonatkozások felfedését bízzuk a pszichológusokra. (Az elmondottakat kiegészítve azzal, hogy nemcsak Déry gyakorolt bűnbánatot. Valamennyi vádlottársa így tett - abban a vallatóik által sugallt reményben, hogy így kedvezőbb ítéletben reménykedhetnek.) 108
