Botka Ferenc szerk.: Három asszony. Déry Tibor levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával (Déry Archívum 11. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1995)

in. A jómódú kiskunmajsai malomtulajdonos lánya „őstehetségként" került Budapestre a negyvenes évek elején. Egyenesen a Film Színliáz Irodalom szerkesztőségébe megy, s kéri Egyed Zoltán tanácsait, támogatását. Majd két év kemény tanulás következik. Magánúton leteszi az érettségit, s 1943. február 12-én a Színészkamarában is sikeresen vizsgázik. Azt talán mondanunk sem kell, hogy gyönyörű; lángoló bronz hajával, kifogástalan alakjával, temperamentumos modorával mindenkit levesz a lábáról. Arcképe hamarosan divat- és reklámfotók formájában megjelenik a Magyar Nők Lapjában, majd 1944-ben a Filmhíradó és a Magyar Rádió Újság címlapjain is. Ekkor azonban már túl van a kisebb irodalmi rendezvényeken, amelyeken Reviczky Gyulát, Ady Endrét, Kosztolányi Dezsőt szavalt. 1943 júliusában már a Vígszínház tagja, s természetesen nem az eredeti Hullman nevet viseli. A jobban hangzó Kunsági változatot választja, s a kor divatja szerint: időnként Kunsághy Mária alakjában is emlegetik. Épp csak egy éve, hogy vizsgázott, de 1944 márciusában főszerepet kap. A jobboldali körök favorizáltjának, Kerecsendi Kiss Mártonnak Az első című darabjában játszik: igaz nem Budapesten, „csak" Győrben. Egyes hírek szerint, a filmmel is kapcsolatba keiül. A Turul film fontolgatja szerződtetését A kolostor lámpása című produkcióban. Partnerének Sárdy Jánost szemelték ki... Ám közbejönnek a háborús „események". 1945, úgy tetszik, megtörte Kunsági Mária pályájának felfele ívelését. Előbb a Belvárosi Színházban találjuk, majd 1946-ban a Kamara Varietébe szerződik, de már nem kap „igazi" szerepeket, sőt 1947-ben a színész szakszervezet vizsgáján is elbukik. Utóbb talpra áll, s 1949-ben megtalálja helyét a Fővárosi Víg Színházban (a mai Operett Színházban), ám ekkorra már véglegesen a középmezőnyben ragad, csak kisebb s néha csupán alkalmi szerepeket kap. Nem színészi teljesítménye, hanem könnyű kapcsolatteremtési készsége révén válik ismertté. 1944-ben Greguss Zoltán volt a barátja, később a zenetörténész Gál György Sándorral élt együtt. Majd egy ideig Gáti József szavalóművész felesége. Am az ötvenes évek elején közeli kapcsolatba kerül a műfordító Gáspár Endrével is, akinek „szalonjában" ismerkedik össze utóbb Déry Tiborral. Többen abban a hitben vannak, hogy ez az ismeretség játszott közre az író második házasságának a fellazulásában és felbomlásában. A valóság, mint az előzőekben láthattuk, valamivel bonyolultabb. Kunsági Mária, becenevén Böbe neve és telefonszáma ugyan már 1952-ben megtalálható Déiy naptárában. Ara kettőjük kapcsolata csak közvetlenül a válás kimondását megelőző hetekben forrósodott át, vált meghatározóvá. Vajon mi lehetett az, ami e két meglehetősen különböző embert ettől kezdve egy életre eggyé kovácsolta? Egyikük kétséget kizárólag vonzó és gazdagon öltözött - s ezúttal hagyjuk magunkat Oravecz Paula visszaemlékezései által vezérelni: százhetvennégy