Botka Ferenc szerk.: Három asszony. Déry Tibor levelezése feleségeivel Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával (Déry Archívum 11. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1995)

Egy drámát írok,

3 már a 3. felvonásnál tartok, február végére meg is leszek vele. Ki szabad küldenem innét, úgylwgy Jwzzád is el fog jutni. - De ennek az útját, módját még nem tudom. - Ami az Esőt

4 illeti, a felét már lefordítottam, de aztán abbaJwgytam, nem tudván, Jwgy a színház igényt tart-e még rá s Jwgy JcapJwtsz-e érte pénzt. Mikorra vohm rá szükség? - én Jcét hét alatt be tudom fejezni, Jw szükséges; de Jw leJwt, egyelőre inJcább a magamét szeretném. Azt érzem, Jwgy még százakat Jcellene Jcérdeznem, s nem tudom, mit. Az emlékek kikopnak az emberből. Majd Jw egyszer megint ottJwn leszek! Még a porszem is Jcedves nekem, amely odalwza az íróasztalomra lerakódik, s Jwnyszor járom végig a Jcertet, sorban felidézve magamban a virágágyakat s bennük a virágoJcat úgy, aJwgy én utoljára láttam őket. Nézegetem a gyümölcsfákat, az eprest, melyet már nem látJwttam, az ösvényt, melyet te Jwzattál rendbe. De soJcat nem szabad ezzel foglalJcozrwm, mert megfájdítja a szívemet. Kora reggeltől Jcezdve úgy Jcörülbelül délután 5-ig dolgozom, mert ezzel telik legjobban az idő, utáiw sakkozom, olvasok lefekvésig. Telnek a napok. El nem mondJmtom, mennyi Jwla van bennem irántad szerelmen kívül, melyet soJw olyan világosan nem éreztem - majdnem azt monalwtnám, nem tudtam róla - mint most, amikor Jiiányzol. Tudtam rólad mindig, Jwgy bajban meg fogod állni a Jwlyedet, de Jwgy ilyen Jmséges barátom is leszel, olyan lelkiismeretes, goiwlos és édes, arra nem számítottam - mert persze nem go?wloltam arra, Jwgy ilyen próbatételre is sor fog Jcerülni. Nagyon vigyázz magadra, szerelmem, testileg-lelkileg, Jwgy megmaradj nekem olyannak, amilyen voltál és vagy; maradj meg olyannak, amilyen rövid boldog együttlétünk alatt voltál. Megismétlem, amit egyszer már megírtam neJœd, Jwgy soJw senki nem szerzett nekem olyan Jwborítatlanul boldog életet, mint amilyet neJced siJcerült. 8 Jwgy tudok most majd egyszer megfizetni azért a teJwrért, amit most magadra vettél! Hányszor jut eszembe a Gáspár Baiuiival való beszélgetésünk, amikor még nem értettem meg, Jwgy mi UJwtsz a számomra. Vigyázz magadra, tartsd meg azt a szép lelki fegyelmet s remiét, melyet együtt munkáltunk ki magunknak, őrizd meg arra az időre, amikor megint együtt leiwtünk! Édesem, oJwsom, kedvesem, barátnőm, szerelmem, ne veszítsd el a türelmedet. S bocsáss meg nékem! Édesanyádat számtalanszor ölelem, csókolom, ő se Jwragudjék rám! Lacit is szívemből! Ha Mária meg tudott maradni, üzenem neki, Jwgy a családunldwz tartozik. Paliiwk mondd meg, Jwgy amit érted tesz, én is adósának tekintem magam. Gyuriékat, Gyuláékat a legnagyobb szeretettel ölelem, el nem mondJwtom, milyen Jwlás vagyok minden mozdulatukért, amellyel segítségedre vannak. Látod őket? Mindenre felelj. Minden barátunkat üdvözlöm, Lilit külön is csóJwlom 8 még egyszer: szeretlek. Ami erő és szenvedély még maradt ebben az öreg szívben, azt neJœd tartogatom. Tibor febr. 1. 1 Kornél - Zalán Kornél, ügyvéd, ld. 120/6. jegyz.