Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
St. Gallen-i iskola (22-48. levél)
zeléket és tésztát vagy krumplit és egy pohár vörösbort vízzel higítva. Sütemény és gyümölcs nincs, csak szerdán volt almakompót a húshoz, és még minden reményem a vasárnapban van. 1-től 2-ig játszóidő, futball, tenisz etc., de a teniszpályán nem lehet játszani. Kettőkor kezdődnek a délutáni órák, és 4.45-ig tartanak, aztán sorakozó. A diákok összegyűlnek, és felolvasnak minden nevet, kenyeret osztanak ki uzsonnára, aztán az ember vagy sétálni megy tanári felügyelettel vagy a játszótérre. Egyedül bemenni a városba csak különleges engedéllyel szabad, csak szerda délután mehetnek egyedül a nagyobb diákok ötös-hatos csoportokban, de csak a város környékére. Hét órakor vacsora: leves, hús és főzelék egy pohár musttal. 8-kor befejeződik, akkor az ember a szobájába megy, és 9.45-ig tanulhat. Akkor jönnek ellenőrizni, és eloltják a villanyt. C'est tout.' A rend sosem változik, kivéve, amikor szép idő van, akkor néha megszakítják a délutáni órákat és állítólag sétálnak helyette. Mostanáig ilyesmi még nem fordult elő. Este lehet színházba vagy koncertre menni, de csak csoportosan. En eddig még nem voltam. Most csengetnek ebédre, sietnem kell. Ma egész nap esik az eső, és nagyon hideg van. Mondd meg a Mamának, hogy amilyen hamar csak tud, küldje el nekem a könyvlistát. Ezerszer csókol Benneteket a Ti Tibulitok írjatok végre levelet! IX. 21. 1 Ez minden (fr.). 25 OS St. Gallen, 1911. okt. 4. Drága Papus és Mamus! Bár még nem kaptam választ a levelemre, remélem, hamarosan megjön, és az igazgatónak szóló levél is hamarosan megérkezik.' En général egész jól érzem magam. Ne nyugtalankodjatok a két korábbi levelem rosszkedvű hangvétele miatt, semmi különös nem történt. Végül is megírtam, miért rossz a hangulatom. A szobatársam roppant vidám fickó és egész kedves is, és nagyon jól megférünk egymással 2 ; nem lehet ráfogni, hogy különösebben szellemi beállítottságú volna, de hát mit tegyünk. Az idő megjavult, bár még hideg van, amennyit csak lehet, kinn vagyok a friss levegőn, és az ablakot is nyitva tartom egész nap, szörnyen sokat tanulok. Így a helyzetem elég kellemes, kivéve... 3 , valamit változtatnunk kellene rajta. Szóval a Papának vagy Neked, Mama, írnotok kell az igazgatónak, hogy beleegyeztek és arra kéritek, hogy én szabadon kijárhassak, amikor akarok. Az örökös parancsolgatást ugyanis már nem bírom ki. Meg akarom magyarázni Nektek a helyzetemet: annak ugyanis, ha szabadon járhatok ki, az a következménye, hogy, kive
