Déry Tibor: „Liebe Mamuskám!” Déry Tibor levelezése édesanyjával (Déry Archívum 10. Balassi Kiadó–Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Visszatérés az íráshoz, Perugia (147-156. levél)

OS Drága Mamus! Ez a levél valamivel később megy el, mint terveztem, mert ezekben a napokban a második színdarabom végén dolgoztam, s ezért nem volt időm. Most kész vagyok vele, és írok is azonnal. A darab olyan mesejátékféle - ami Téged nem fog különösebben megörvendeztetni -, de azt hiszem, jól sikerült. Most várok néhány napig, azután javítok rajta, s legépelem. A tartalmát majd elmesélem, ha otthon leszünk, jobban mondva talán addigra lefordítom. Egyébként itt cudar meleg van - úgy látszik, pont fordítva, mint Budapesten - csak reggel és este van hűvös. A városba éppen ezért olyan ritkán megyünk be, amennyire csak lehet. Ezzel szemben múlt vasárnap a háziúrékkal együtt rendeztünk egy Déjeuner sur herbe-t

1

, ami mindazonáltal nem sikerült különösebben jól. Pontosabban, a Déjeuner nagyon jó volt, csak a kirándulásunk fő célja hiúsult meg: ugyanis fel akartunk keresni egy (világhírű) etruszk síremléket, ám másfél órányi tűző napon való gyaloglás után derült ki, hogy a síremlék őre szabadságon van, s vadászni ment, így a sír le volt zárva s nem lehetett megnézni.

2 Egész karavánra való csalódott külföldi állta körül az őr ártatlan házát, és szidta a tulajdonosával együtt a világ összes nyelvén, mi is velük, de sajnos eredménytelenül, és aztán dühöngve kivonultunk a Tiberis

3 partjára, ahol megebédeltünk, később pedig vonattal hazautaztunk. A háziurunk készített néhány fényképet, azt reméltem, hogy már el tudom Neked küldeni, de még nem készültek el.

4 Szóval majd legközelebb. Különben az utolsó levelem óta semmi figyelemre méltó nem történt. A vásárlásokról Olga ír Neked. Ami a felmondást illeti, tulajdonképpen nem én mondtam fel, hanem a tulajdonos, október l-jén megy férjhez a lánya, és az októbert a mostani lakásunkban akarja tölteni, és ezért megkérdezte tőlünk a papa, át tudjuk-e adni a lakást szeptember 15-én. Erre igent mondtam, mivel tudtam már, hogy a fő hitelezőket ki kell fizetni, és azt írod (ez egy hónappal ezelőtt volt), hogy az egész ügyet talán tíz napon belül el lehet intézni, de az is lehet, hogy csak hetek múlva zárul le. Most akkor nem volt még majdnem tíz hetem addig? Attól eltekintve, hogy Feri is ilyen értelemben írt.

5 Minthogy ma 20. van, az ügyet mellesleg következő hó 15-ig kényelmesen lehet rendezni, és ha teljesen nem zárja is le a dolgot, valamit azért számít, ha Feri egyikkel vagy másikkal még tárgyal, ha mi már Budapesten vagyunk is? Meg tudod írni, kik azok az érintettek, akikkel még nem jött létre egyezség? Ha viszont abszolút szükséges lenne, akkor Feri számításait nem akarom keresztülhúzni és található esetleg valamilyen megoldás, hogy még nyolc-tíz napig itt maradhassunk.

6 Tudod már, ki fizeti majd az útiköltségünket, kérnem kell valakitől, vagy már meg van beszélve? Az a pénz, amit Irénnel küldtél annak idején, megvan még ugyan, de nem tudom, marad-e belőle és ha igen, mennyi marad itt-tartózkodásunk végéig. Van azóta híred Georgiról? Ezer csókkal a Te T.-d.'